Ez lehet Magyarország energetikai stabilitásának új fundamentuma.
Portfolio: Nemrégiben Magyarországra látogatott. Mi volt a látogatás célja, és milyen attitűdöket tapasztalt a biogáz hasznosításának növelésével kapcsolatban az országban?
Harmen Dekker: Előadást tartottam a BioCon 2025 biogáz konferencián, ahol inspiráló volt látni, milyen széles körű az érdeklődés a téma iránt. Az eseményt megelőzően találkoztam Horváth Viktor energiaátmenetért felelős helyettes államtitkárral is, aki megerősítette az Energiaügyi Minisztérium elkötelezettségét a hazai biogáz- és biometánpiac fejlesztése mellett.
A biometán előállításának költségei jelentősen magasabbak a hagyományos alternatívákhoz képest. Ez a tényező komoly akadályt jelent az elterjedésében. Milyen mértékben befolyásolja ez a helyzet a biometán széleskörű elterjedését, és milyen reális intézkedéseket javasolnál a költségek csökkentésére?
Harmen Dekker kifejtette, hogy a biogáz kiemelkedik a megújuló gázok között, mivel költséghatékonyság és skálázhatóság szempontjából is előnyös. Bár a biometán előállítása kezdetben drágábbnak tűnhet a hagyományos földgáznál vagy más fosszilis energiahordozóknál, ez a megközelítés figyelmen kívül hagyja azokat a szempontokat, amelyek gazdasági és stratégiai előnyöket kínálnak. A biometán alapanyaga szerves hulladék, ami nemcsak a körforgásos gazdaságot támogatja, hanem hozzájárul az üvegházhatású gázok csökkentéséhez is. A fosszilis energiahordozók ára sem tükrözi reálisan a környezeti és társadalmi költségeket, mint például a szén-dioxid-kibocsátás, illetve az erőforrások kimerülése. Ráadásul a technológiai újítások és a méretgazdaságosság folyamatos fejlődése eredményeként a biometán egyre versenyképesebbé válik, miközben csökkenti az üzemeltetési költségeket. A kedvező szabályozási és politikai keret pedig segíti a stabil kereslet kialakulását és a beruházási ösztönzők biztosítását.
Mindezeken túl a biogáz nem csak energiaforrás. Előállítása során szerves trágya keletkezik, amely kiválthatja a magas karbonlábnyomú műtrágyák használatát. Emellett biogén CO₂-t is termel, amelyre egyre nagyobb szükség lesz a jövő üzemanyagainak és ipari termékeinek előállításához. A gyártás helyben munkahelyeket teremt, erősíti az energiafüggetlenséget, és hozzájárul a vidék gazdasági fejlődéséhez is. Mindezek az előnyök messze túlmutatnak az egyszerű költség-per-kWh megközelítésen.
Bár a biometán előállítása most még drágább lehet, hosszú távon jelentős értéket nyújt, ráadásul környezetvédelmi és stratégiai előnyökkel is jár. Ezek az előnyök megerősítik a biometán helyét a dekarbonizált energiamixben.
A biometán szerepe kiemelkedő az Európai Unió energiapolitikai céljainak megvalósításában. A fenntartható energiaforrásként a biometán hozzájárulhat az EU klímavédelmi törekvéseinek erősítéséhez, mivel csökkenti a fosszilis üzemanyagok iránti függőséget és mérsékli a szén-dioxid-kibocsátást. Ezenkívül a biometán előállítása és felhasználása új gazdasági lehetőségeket teremt, munkahelyeket generál, és támogathatja a helyi közösségeket. A megújuló energiaforrások diverzifikálása érdekében a biometán integrálása a meglévő energiahálózatokba is elengedhetetlen, hiszen ezáltal növelhető az energiaellátás biztonsága és stabilitása. Összességében a biometán nem csupán egy újabb energiaforrás, hanem kulcsszereplő a jövő fenntartható energiarendszerében, amely segít elérni az EU zöld céljait.
Harmen Dekker: A biometán szerepe elengedhetetlen az EU energiapolitikájában, különösen a Clean Industrial Deal, a REPowerEU Roadmap és a 2040-es klímacélok kontextusában.
A legfrissebb előrejelzések alapján 2040-re az EU-27 országaiban akár 100 milliárd köbméter biogáz termelése válik lehetővé, amely a jövőbeli gázkereslet akár 80%-át is kielégítheti.
A biometán tehát stratégiai pillére lehet az energiaátmenetnek a következő évtizedben és azon túl, különösen a dekarbonizáció, az ellátásbiztonság, a körforgásos gazdaság, és a vidékfejlesztés tekintetében.
Simon Anita: Magyarország ambiciózus célokat tűzött ki ezen a területen: 2030-ig a jelenlegi biogáztermelést háromszorosára kívánja növelni, elérve ezzel az évi 600 millió köbmétert. Ez a lépés nemcsak a fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság erősítését szolgálja, hanem jelentős mértékben csökkenti az energiaimport függőségét is, támogatva ezzel a Zöld Átállást és az EU klímapolitikai céljait. Az edukáció kiemelt jelentőséggel bír ebben a folyamatban. Jelenleg olyan technológiák kidolgozásán dolgozunk, amelyek Magyarországon két helyszínen már elérhetők. A biometán és biogáz képességek fejlesztése nem csupán az energiafüggetlenség és a technológiai innováció szempontjából fontos, hanem hozzájárul a munkahelyteremtéshez és a zöld iparág fejlődéséhez is, ezáltal emelve a nemzetgazdaság szintjét.
A biometán, mint megújuló energiaforrás, nemcsak az áramtermelésben és a járművek üzemanyag-felhasználásában találja meg helyét, hanem számos ipari alkalmazásban is kínál megoldásokat. Például, a biometánt fel lehet használni különféle ipari folyamatok során, ahol hőenergiára van szükség. Ilyen területek közé tartozik a fémipar, az élelmiszeripar és a vegyipar, ahol a biometán tüzelőanyagként biztosítja a szükséges hőmennyiséget. Ezen kívül a biometán alkalmazása segíthet csökkenteni a fosszilis tüzelőanyagok iránti keresletet, így mérsékelve a karbonlábnyomot, ami környezetvédelmi szempontból rendkívül fontos. Az ipari szektorban való felhasználás nemcsak a fenntarthatóságot szolgálja, hanem hozzájárul a nemzetgazdaság diverzifikálásához is. A helyi biometán-források kiaknázása munkahelyeket teremt, támogatja a mezőgazdasági szektort, és csökkenti az energiaimport függőségét. Ezen túlmenően, a biometán előállítása és felhasználása hozzájárul a gazdasági körforgáshoz, mivel a helyi közösségek számára új lehetőségeket teremt, ezzel erősítve a helyi gazdaságokat és növelve a lakosság életszínvonalát. A biometán tehát nem csupán egy alternatív energiaforrás, hanem egy komplex, gazdasági és társadalmi előnyöket hordozó megoldás is, amely a fenntarthatóság mellett a helyi fejlődést is támogatja.
Harmen Dekker kifejtette, hogy a biometán igen hatékonyan válthatja ki a földgázt ipari környezetben, különösen olyan helyeken, ahol magas hőigény vagy folyamatos energiaellátás szükséges. Ez a megújuló energiaforrás egyre népszerűbbé válik, különösen a központi fűtési rendszerekben, valamint olyan energiaigényes iparágakban, mint az acél- és üveggyártás. Ezen túlmenően, a biometán kiváló alapanyagnak számít különféle vegyi folyamatokhoz is.
Simon Anita: A biometán nem csupán az alapvető áramtermelési igényeket szolgálja ki, hanem kiválóan alkalmas a megújuló energiaforrások, mint a nap- és szélenergia ingadozásainak kiegyensúlyozására is. Ennek oka, hogy termelése jól szabályozható, így hatékonyan alkalmazható a hagyományos erőművek zsinórtermelése mellett. Fontos, hogy a megújuló energiatermelés, beleértve a biogázt, biomasszát és vízerőműveket, maximálisan ki legyen aknázva. Magyarországon az utóbbi években jelentős naperőmű-fejlesztési hullám indult el, ami azt jelenti, hogy az időjárásfüggő erőművek – mint a nap- és szélenergia – mellett elengedhetetlen a stabil, időjárás-független kapacitások kiépítése is.
Milyen véleménnyel vannak arról, hogy az állami támogatások és szubvenciós programok elengedhetetlenek a biometán-termelés előmozdításához?
Harmen Dekker: Az elmúlt évtizedek európai tapasztalatai egyértelműen azt mutatják, hogy szoros összefüggés van az állami támogatási intézkedések és a termelési volumenek között. Magyarországon, ahol a biogázpiac még a fejlődés korai szakaszában jár, elengedhetetlenek a szubvenciók. Az állami támogatási programok történelmileg jelentős szerepet játszottak számos megújuló energiaágazat korai szakaszában, beleértve a biometán-termelést is.
Ugyanakkor hosszú távon fontos, hogy az ágazat önfenntartóvá váljon.
A piac érettsége kiemelkedő fontosságú lesz ebben a folyamatban, hiszen a technológiai innovációk és az infrastruktúra folyamatos fejlődése révén a méretgazdaságosság hozzájárulhat a költségek csökkentéséhez. Ennek következtében az iparág versenyképessége növekedhet, akár állami támogatások nélkül is.
De rendkívül lényeges, hogy a megfelelő szabályozási keretrendszer is a helyén legyen.
még akkor is, ha ez nem jelent közvetlen pénzügyi támogatást. Az olyan szabályozási rendszerek, amelyek kedvező piaci feltételeket teremtenek, ösztönözni fogják a befektetéseket és az innovációt az ágazatban. Franciaországban és Hollandiában például már alkalmaznak kötelező keverési előírásokat az üzemanyag-szolgáltatók számára, és hasonló intézkedéseket más tagállamok is mérlegelnek.
A magánbefektetések szerepe egyre hangsúlyosabbá válik, mivel a klímaváltozás és a fenntarthatóság iránti fokozódó társadalmi érdeklődés egyre több befektetőt ösztönöz a zöldenergia projektek irányába. Amennyiben a piaci környezet kedvező megtérülési lehetőségeket kínál, a magántőke fokozatosan egyre nagyobb mértékben részt vehet a biometán-termelés finanszírozásában, így csökkentve az állami támogatásoktól való függőséget.
A technológiai újítások szerepe rendkívül lényeges: a gyártási folyamatok hatékonyságának növekedése, a költségek mérséklődése és az infrastruktúra fejlesztése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a biometán egyre inkább piacképes alternatívává váljon. Ez a tendencia csökkenti a támogatásokra való ráutaltságot, elősegítve a fenntartható fejlődést.
Simon Anita:
Jelenleg Magyarországon a piaci viszonyok nem kedveznek a biogázüzemek létesítésének, ezért gazdaságos megvalósítása nem tűnik reálisnak.
Az új beruházások költségei meglehetősen magasak, ezért pusztán a biogáz előállítása nem elegendő ahhoz, hogy egy üzem gazdaságilag fenntartható módon üzemeljen. Azonban olyan támogatási programok, mint a Jedlik Ányos Energiaprogram, kulcsfontosságú szerepet tölthetnek be az energiaellátás biztonságának fokozásában és a környezeti fenntarthatóság elősegítésében. Ezek a programok különösen fontosak, mivel ösztönzik a megújuló energiaforrások, köztük a biogáz és a biometán termelését és tárolását.
A pénzügyi támogatások mellett elengedhetetlen, hogy a szabályozó hatóságok aktívabban részt vegyenek a folyamatokban. Kiemelten fontos lenne, hogy a biogázüzemek által termelt hőenergia, amely jelenleg jelentős része kihasználatlanul marad, a jövőben hatékony felhasználásra kerüljön. Ezen kívül a biogázüzemeknek nagyobb szerepet kellene kapniuk a kiegyensúlyozó energiatermelésben, segítve ezzel az időjárásfüggő megújuló energiaforrások integrálását. Továbbá, célszerű lenne elősegíteni, hogy a keletkező fermentációs levet talajjavító termékként alkalmazhassák a mezőgazdaságban, ezzel is támogatva a körforgásos gazdálkodás elveit.
Milyen hatással lehet az állami támogatások, valamint a beruházási és működési szubvenciók a biometán piaci versenyképességére Európában? Önök szerint milyen irányba mutatnak a jelenlegi trendek, és hogyan befolyásolják ezek a tényezők a szektor fejlődését?
Harmen Dekker: Az egyes országok helyzete jelentős eltéréseket mutat egymáshoz képest. Néhány olyan fejlett biometániparral rendelkező állam, mint Dánia, Hollandia vagy az Egyesült Királyság, képes lehet a további fejlődésre anélkül, hogy állami támogatásra, mint például beruházási szubvencióra vagy garantált átvételi tarifákra lenne szüksége. Nyugat-Európában általánosan megfigyelhető tendencia, hogy a kormányok inkább szabályozási intézkedések és piacélénkítő eszközök révén támogatják az ágazatot, mintsem közvetlen anyagi forrásokkal.
Hogyan alakíthatnánk ki a biometán származási garanciákat (GOs) támogató hazai piacot Magyarországon?
Harmen Dekker: Az első és leglényegesebb lépés a fizikai biometán iránti kereslet kialakításában rejlik. Ezt a célt a legegyszerűbben úgy lehetne megvalósítani, hogy...
Ha a földgáz- és üzemanyagszolgáltatók számára kötelezővé válna a megújuló gázok, például a biometán előírt arányú keverése, az jelentős lépést jelentene a fenntarthatóság irányába. Ez a szabályozás nemcsak a környezeti hatások csökkentését szolgálná, hanem hozzájárulna a fosszilis energiahordozók iránti függőség mérsékléséhez is. A biometán használata lehetővé tenné, hogy a szolgáltatók a hagyományos gázellátást zöldebbé tegyék, ezáltal támogatva a megújuló energiaforrások elterjedését és a klímaváltozás elleni küzdelmet. Ezen intézkedések révén nemcsak a környezetvédelmi célok, hanem a gazdasági és társadalmi szempontok is előtérbe kerülnének, hiszen a helyi termelés és a munkahelyteremtés is növekedhetne.
Már egy apró, fokozatosan növekvő kötelező arány is jelentős eltéréseket idézhetne elő anélkül, hogy drámai hatással lenne a gázellátás átlagos költségeire. Ezen szabályozás keretein belül az érintett felek teljesíthetnék kötelezettségeiket fizikailag előállított vagy beszerzett biometán formájában, valamint származási garanciák megvásárlásával is.
Simon Anita: A közlekedés fenntarthatóvá tétele az energiafüggetlenség szempontjából kiemelkedő fontosságú. Valóban, minden a kereslet kérdésén múlik. A GO-k ára jelentős hatással van egy zöldmezős beruházás megtérülésére, de emellett nem elhanyagolható, hogy a piaci környezet mellett stabil bevételi források is szerepeljenek egy olyan érzékeny beruházási tervben, mint a biogáz-biometán projekt. A biometán ökoszisztéma kiépítése az energetikai szektorban véleményem szerint komoly kihívást jelent.
A biometán globális szerepe a jövőben, különösen a jelentős mezőgazdasági termeléssel rendelkező országokban, izgalmas és sokrétű kérdés. Az ilyen országok, amelyek gazdag mezőgazdasági erőforrásokkal rendelkeznek, kulcsszereplőkké válhatnak a fenntartható energiaforrások előállításában. A biometán, mint megújuló energiaforrás, nemcsak a hulladékkezelés hatékony módját kínálja, hanem hozzájárul a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez is. A jövőben a biometán termelése várhatóan növekedni fog, mivel a világ egyre inkább a fenntarthatóságra összpontosít. Az olyan mezőgazdasági országok, mint például az Egyesült Államok, Brazília vagy India, nagy lehetőségeket rejtenek magukban, mivel hatalmas mennyiségű biomasszát és mezőgazdasági mellékterméket termelnek, amelyek biometán előállítására felhasználhatók. Ezek az országok nemcsak saját energiaellátásukat tudják javítani, hanem exportlehetőségeket is teremthetnek, így globális szinten is versenyképessé válhatnak. A biometán tehát nem csupán egy helyi megoldás, hanem egy globális energiaátmenet fontos eleme is lehet, amely hozzájárul a fenntartható fejlődéshez és a klímaváltozás elleni harchoz.
Harmen Dekker: A világ számos pontján rohamosan nő az érdeklődés a biogáz-technológia iránt. Egyre inkább vonzóvá válik az az elképzelés, hogy a mezőgazdaság által előállított melléktermékeket, kísérő anyagokat és hulladékokat energiatermelés céljából hasznosítsuk. Ez különösen fontos olyan területeken, ahol a fosszilis energiaforrásokhoz való hozzáférés korlátozott, vagy ahol azok ára jelentős terhet ró a helyi közösségekre.
Simon Anita: A biogáz és biometán hosszú távú jelentősége, mint az emisszió csökkentésének eszköze, valamint az energiafüggőség mérséklésére és az áramellátás stabilitásának biztosítására irányuló potenciálja gyakran háttérbe szorul a pusztán üzleti érdekek miatt.
Meggyőződésem, hogy Magyarország energiafüggetlensége érdekében elengedhetetlen a biogáz és biometán technológia, mint kulcsszereplő a fenntartható energetikai megoldások között.
Ugyanakkor az elmúlt évek során a mezőgazdasági fókusz mellett jelentős szereplővé vált a hulladékgazdálkodás területén is.
A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.
