Eltűnhet egyetlen pillanat az idő folyamából.

A Föld forgása felgyorsult, mint még soha előtte – a tudományos közösség szerint a változások olyan mértékűek, hogy először fordulhat elő, hogy a hivatalos világidőből másodpercet kell levonni. Bár a jelenség csupán millimásodperceket érint, a következményei a globális technológiai infrastruktúrára nézve jelentősek lehetnek.

Idén nyáron a Föld forgási sebessége a megszokottaknál gyorsabb, ami bár csak kis mértékben érezhető a mindennapi életben, mégis komoly érdeklődést váltott ki a tudósok és a globális időmérő szervezetek körében – számol be róla a CNN. Ez a jelenség olyan mértékű figyelmet kapott, hogy története során először elképzelhető, hogy másodpercet kell eltávolítani a hivatalos világidőből.

A Nemzetközi Földforgás- és Referenciarendszerek Szolgálata (IERS) és az Amerikai Haditengerészet Csillagvizsgálója adatai szerint az idei év legrövidebb napja július 22-én volt, amely 1,33 ezredmásodperccel tartott kevesebb ideig, mint a szokásos 24 óra. július 10-én 1,36 ezredmásodperccel volt kevesebb, a következő "minirekordot" pedig augusztus 5-ére jósolják, ezen a napon várhatóan 1,25 ezredmásodperccel lesz rövidebb egy teljes nap.

Bár a napi 24 órás időszak fogalma mélyen beépült a mindennapjainkba, a valóságban a Föld tengelye körüli forgása sosem áll meg pontosan 86 400 másodpercnél. A hold gravitációs hatása, az évszakok váltakozása, sőt a bolygó belső, folyékony magjának dinamikája is hatással van a forgás sebességére – néha gyorsítva, máskor lassítva azt. Ezek a változások ezredmásodperces nagyságrendűek, így a hétköznapi ember számára észrevétlenek maradnak, de a precíz időmérés és a korszerű technológiai rendszerek szempontjából egyáltalán nem elhanyagolhatóak.

A legkisebb eltérések is zavart okozhatnak a kommunikációs hálózatokban, műholdak pályaszámításaiban, vagy épp a nemzetközi pénzügyi rendszerek működésében - ezért a tudomány 1955 óta atomi órákkal méri az időt. Ezek az eszközök az atomok rezgéseit számolják vákuumtérben, és így rendkívüli pontossággal rögzítik a másodperceket. Ez alapján jön létre a Koordinált Világidő (UTC), amelyhez minden számítógép, telefon és navigációs rendszer igazodik.

A Föld forgását azonban külön is figyelik - például műholdas csillagászati megfigyelésekkel -, így pontosan kimutatható, ha a bolygó gyorsabban vagy lassabban forog, mint az atomi órák által meghatározott idő.

Tavaly, 2024. július 5-én, a Föld egy különleges teljesítménnyel rukkolt elő: az atomi óra 65 éves történetében először a nap hossza 1,66 ezredmásodperccel rövidebb lett. Ez a jelenség a bolygónk forgásának sebességét tükrözte, amely így a leggyorsabbnak bizonyult az utóbbi évtizedekben.

1972-ben, amikor a Föld forgási sebessége egyre lassabbá vált, olyan mértékű eltérés alakult ki, hogy az IERS (Nemzetközi Földforgási Szolgálat) úgy döntött, bevezeti a szökőmásodpercet. Ez a jelenség hasonlít a szökőévhez, ám itt nem egy egész nap, hanem csupán egy másodperc került beiktatásra az UTC (Koordinált Univerzális Idő) rendszerébe. Azóta eddig összesen 27 szökőmásodpercet adtak hozzá a világidőhöz, legutóbb 2016-ban történt ilyen beavatkozás.

A Föld forgása azóta felgyorsult, így az utóbbi években már nem volt szükség újabb beavatkozásokra. Olyannyira, hogy 2022-ben a súly- és mértékügyi nemzetközi szervezet (CGPM) határozatot hozott arról, hogy 2035-től teljesen megszüntetik a szökőmásodperc használatát.

Csakhogy a Föld tovább gyorsul - és ha ez a tendencia folytatódik, előfordulhat, hogy a világidőből nem hozzáadni, hanem kivonni kell egy másodpercet. Ez lenne az első "negatív szökőmásodperc" az időmérés történetében.

Duncan Agnew, a neves geofizikus professzor, úgy véli, hogy 2035-ig körülbelül 40 százalékos esély van egy különleges esemény bekövetkezésére. "Ilyen jelenség még sosem fordult elő, de a forgási trendek azt mutatják, hogy ez nem lehetetlen. Olyan ez, mint a tőzsdén: vannak hosszú távú tendenciák, de közben váratlan ugrások is előfordulhatnak."