A magyar embereknek elegük van a zűrzavarból, és egy rendezettebb, átláthatóbb városképet szeretnének maguknak.

Túlzsúfolt logók, rikító feliratok és rendezetlen cégtáblák – a magyar városok utcaképe sokak számára inkább elrettentő, mint vonzó. Egy friss kutatás eredményei szerint a lakosság körülbelül fele kifejezetten rosszul érzi magát ebben a vizuális káoszban. A rendezetlen környezet nemcsak esztétikai problémákat okoz, hanem pénzügyi következményekkel is jár: csökkentheti a lakások értékét és elriaszthatja a potenciális vásárlókat. Miközben egyre több sikeres példa mutatja, hogyan lehetne ízlésesen és egységesen megjeleníteni egy városrészt, számos vállalkozás még mindig elhibázott logóválasztásokkal rontja saját hírnevét – figyelmeztet Kovács Gábor, a BePRO ügyvezetője.

A legújabb reprezentatív kutatás szerint a magyar lakosság közel fele kifejezetten terhesnek tartja a rendezetlen, logókkal és feliratokkal teleszórt városi környezetet. Ez a vizuális zűrzavar nem csupán a járókelők hangulatát befolyásolja, hanem a környék ingatlanárainak és a boltok forgalmának csökkenéséhez is vezethet. Az emberek úgy vélik, hogy ez a jelenség gazdasági hátrányokkal jár, miközben egyre több sikeres példa létezik arra, hogyan lehetne a városrészeket esztétikusan és harmonikusan megformálni.

Kovács Gáborral, a BePRO reklámfeliratgyártó ügyvezető igazgatójával folytattunk beszélgetést arról, hogy városaink vizuális rendezettsége miként befolyásolja a versenyképességünket, és milyen gyakori hibákba esnek a vállalatok, amikor logótervezésről van szó. Az Europion által végzett felmérés alapján a magyar lakosság közel fele negatív érzéseket tapasztal a cégtáblák által létrehozott rendezetlen városképpel kapcsolatban, míg 15 százalék kifejezetten dühöt érez emiatt. Különösen a fiatalok és a diplomás réteg érzékeny a témára, hiszen a megkérdezettek többsége, jóval 50 százalék felett, frusztrációnak ad hangot a jelenlegi helyzet kapcsán.

A válaszadók a szedett-vedett üzleteket leginkább igénytelennek, szakszerűtlennek, kevésbé megbízhatónak tartja, ahol alacsonyabb minőségű termékekbe és szolgátlásukba botlanak. "A kutatás világosan mutatja, hogy a kaotikus városkép nem csupán esztétikai kérdés. Egy igényes, egységes utcakép a helyi gazdaságra is pozitív hatással lehet, a hazai lakosság szerint növeli az ingatlanok értékét és a vállalkozások forgalmát" - emelte ki Kovács Gábor.

A megkérdezettek többsége úgy gondolja, hogy az egységes városi arculat jelentős előnyöket hordoz magában. A válaszadók 62%-a kiemeli, hogy esztétikusabbá varázsolja a környezetet, míg 56%-uk szerint javítja a lakosság komfortérzetét. Továbbá, 45%-uk véli úgy, hogy a rendezettebb megjelenés vonzóbbá teszi a területet a befektetők és vállalkozások számára, míg 40%-uk a turizmus fellendülését is valószínűsíti. Kétharmaduk becslése alapján az egységes dizájn akár tíz százalékos értéknövekedést is eredményezhet a lakások árában és az üzletek forgalmában.

Az utóbbi években számos budapesti projekt felismerte a rendezett vizuális környezet fontosságát. Például a Hegyvidéki önkormányzat kidolgozott egy arculati kézikönyvet, amelynek szigorú betartásával egységes arculatot biztosított a Böszörményi úton található üzletsor számára. Ezzel együtt a BudaParton is létrehoztak egy modern építészeti környezethez illeszkedő, diszkrét signage-rendszert, melynek célja a lakó- és irodapark magas színvonalának megőrzése.

Az újonnan megnyíló üzletek esetében elengedhetetlen, hogy a kiválasztott arculati színekhez illeszkedő üvegsávot alkalmazzanak, amelynek méretei is szigorúan meghatározottak. Ezen a felületen fehér, teljes terjedelmükben világító betűkkel kell megjeleníteni a kívánt logót, hogy az összkép harmonikus és esztétikus legyen. A Westend ételudvarában pedig, ahol körülbelül 24 üzlet található, egységesítették a feliratokat, hogy a hazai és nemzetközi márkák egyaránt azonos színvonalú, prémium megjelenést kapjanak.

Az elmúlt évtized számos változást hozott a magyar vizuális reklámeszköz-piacon a BePRO tapasztalatai szerint. A legolcsóbb, plexi előlapos világító dobozok ugyan még mindig népszerűek ipari környezetben, például raktárcsarnokok oldalain, azonban a belvárosban lassan felváltják őket az egyedibb, igényesebb, dobozbetűs, vagy éppen intarziázott előlapos, LED-es megoldások.

Kovács Gábor megjegyzése szerint még mindig számos cég követ el hibákat az arculatuk megtervezése során. "Sok esetben a logók túl vékony vonalakkal készülnek, a betűk szárai nem kivitelezhetők, vagy a színek csak nyomtatásban mutatnak jól – de nem veszik figyelembe, hogy a valóságban ezek fizikailag nem megvalósíthatók. Gyakran az épülettulajdonosok sincsenek tudatában ennek, így végül egy adott logóhelyen aránytalanul kicsi felirat kerül kihelyezésre." A kutatás résztvevői közül a többség úgy véli, hogy a hazai vállalkozások még mindig nem fordítanak elegendő figyelmet az arculatuk és a környezeti összehangoltságuk fontosságára.

Örömmel tapasztalhatjuk, hogy a vállalatok egyre tudatosabb megközelítéssel viszonyulnak a dizájnhoz: ma már ritkábban találkozunk öncélú megoldásokkal. Különösen az irodapiacon mutatkozik meg a vizuális minőség kiemelkedő szerepe, ahol a nagyvállalatok és nemzetközi bérlők már a tervezési folyamat korai szakaszában is foglalkoznak az épületek külső és belső tájékoztató rendszereivel. Erre remek példa az Őrmezőn található Budapest ONE irodaház, amely a M1-M7 bevezetőnél helyezkedik el, de a Váci úton is számos ízléses és funkcionális megoldásra bukkanhatunk.

A pandémia nem állította meg a szektort, sőt, a járvány utáni időszakban számos vállalat friss arculattal és az új igényekhez igazított irodai megoldásokkal lépett a piacra. A vizuális reklámeszközök gyártása továbbra is túlnyomórészt kézműves tevékenység, de a modern fénytechnológiai megoldások már komoly innovációkat rejtenek. A LED világítás nemcsak energiatakarékosabb, hanem hosszabb élettartamú is, míg az újonnan használt anyagok nemcsak tartósabbak, hanem környezetbarát alternatívák is.

A szakember szerint a terület Magyarországon még mindig szűk réspiacként működik, és kevés fiatal választja hivatásként. "Németországban vagy Ausztriában ez már elismert szakma, komoly karrierlehetőséggel és magas minőségi elvárásokkal. Ott még egy kisvárosi ipari üzemnek is igényes, jól átgondolt arculata van - nálunk ez a fajta vizuális kultúra csak most kezd kialakulni" - tette hozzá.