A 2022-es hatalmas aszály emléke egyre inkább rám telepszik, mintha egy árnyék követne, és mindennap egyre erősebben érezni a hatását.

Több aspektusból - mint például a csapadék anomáliák és a talajszárazság - az idei kiindulóhelyzet kísértetiesen emlékeztet a három évvel ezelőtti, rendkívül száraz nyárra. Azonban fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi helyzetben a Kisalföldön is komoly aszályos viszonyok alakultak ki, ami jelentős eltérést jelent az akkori körülményekhez képest.

Idén egyre inkább érezhetővé válik az aszály, amely már a tél során is megmutatkozott, hiszen a megszokott hideg hónapoknál jóval szárazabb időjárás jellemezte az év elejét – erről már február elején beszámolt a HVG. A tavasz első hónapjai bár kissé csapadékosabbak voltak, ezt követően ismét egy hosszabb száraz időszak vette kezdetét. A hidrológiai előrejelzések pedig nem éppen biztatóak, ami miatt a gazdák is kénytelenek voltak lemondani a bőséges termésről, hiszen a földjeikbe csak por tudtak vetni. Ráadásul Medárd napja sem hozott megváltást az esőszomjas földeknek.

Érdemes egy kis időt szánni az Ember és Természet, vagyis Öko Ható Pál Facebook-oldalának hét eleji bejegyzésére is. Ebben a posztban a természetvédelmi szakember az elmúlt négy évben, erre az időszakra vonatkozó 90 napos csapadék-anomáliákat szemléltető grafikonokat állított párba, amelyek érdekes összefüggéseket mutatnak be.

Vagyis mostanra már számottevő mennyiségű csapadék hiányzik, és a talaj mélyebb rétegeinek nedvességtartalma (pontosabban annak hiánya) is aggodalomra ad okot.

A helyzet mostanában egyre aggasztóbbá válik: a júniusi hőség megérkezésével a talajok kiszáradása drámai sebességgel felgyorsult.

- fogalmazták meg a Másfélfokon közzétett rövid elemzésükben az ELTE Meteorológiai Tanszékének munkatársai, Szabó Péter, Kis Anna és Pongrácz Rita. A kutatók a HungaroMet adatai alapján arra a következtetésre jutottak, hogy...

Az EU Copernicus program keretében működő Erdőtűz Veszélyjelző Rendszer szárazsági mutatójának elemzése során figyelembe vették a talaj 10-20 cm mély rétegének nedvességszintjét. Az így készült grafikon világosan tükrözi, hogy a jelenlegi helyzet hasonlít a 2022-es év eleji állapothoz, ám van egy lényeges eltérés: a nyár kezdetén a Kisalföld térségében már megjelentek az aszályos viszonyok.

A kutatók rámutatnak, hogy az aszály nem csupán egy hónap hatásának következménye. A nyári időszak meleg és csapadékhiányos időjárása miatt a talaj mélyebb rétegeiben kialakuló nedvességhiány nem feltétlenül orvosolható a következő évszakokban lehulló csapadékkal.

Ezt igazolja a következő ábra is (ami a Debrecen-Dunakeszi-Baja-Arad négyszöggel határolt Alföld talajának állapotát követi nyomon 2021-et követően) jól látható például, hogy tavalyi rendkívül forró július-augusztust követően a súlyosan aszályos 2022-höz hasonlóan kiszáradt a talaj, ami nem is igazán tudott télen visszapótlódni, és nem sok jóval kecsegtet az sem, hogy a görbe 2022-es és idei április utáni szakasza láthatóan hasonlóan meredeken emelkedik a szárazabb értékek irányába:

Így az idei nyár ismét súlyos aszályos helyzetből indul - ami aggasztó kilátásokat jelent a következő hónapokra nézve

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a hosszan tartó csapadékhiány, vagy akár az extrém meleg időjárás is elegendő ahhoz, hogy súlyos talajszárazság alakuljon ki. Amikor pedig e két jelenség együttesen jelentkezik, az különösen kritikus aszályhelyzetet eredményezhet.

Magyarország geográfiai elhelyezkedése miatt különösen érzékeny az aszályos időszakokra. Noha az éves csapadék mennyisége nem mutatott jelentős csökkenést a 20. század eleje óta, a globális felmelegedés következményeként egyre gyakoribbá és súlyosabbá válnak az aszályok. A kutatók által vizsgált Pálfai-index figyelmeztető jelei arra utalnak, hogy a jövő nem tartogat kedvező kilátásokat: néhány évtizeden belül az ország nagyobb részén szinte lehetetlen lesz aszálymentes évet találni, és a súlyos aszályok előfordulása a jelenlegi átlaghoz képest akár többszörösére is nőhet.

Mindez a termőföldek kimerüléséhez, fogyatkozó élelmiszerforrásokhoz, növekvő inflációhoz és az elsivatagosodás miatt elvándorláshoz vezethet egy-egy térségben. "A Párizsi Megállapodás klímacéljához szükséges antropogén kibocsátások globális csökkentése mellett elengedhetetlen a nemzeti szintű alkalmazkodás: többek közt az öntözőrendszerek kiépítése, mezővédő erdősávok fenntartása, vízmegtartó agrotechnológiák alkalmazása, valamint a megváltozott éghajlati viszonyokat jobban tűrő haszonnövények termesztése."

Az agrárium teljesítménye, ahogy azt a HVG tavaly már említette, alapvetően befolyásolja a magyar gazdaság teljesítőképességét. Ezt a tényezőt figyelembe véve megállapítható, hogy a jelenlegi helyzet messze elmarad az idei évre vonatkozó optimista kormányzati előrejelzésektől, amelyek sokakban kellemes várakozásokat keltettek. Emellett a 2022-es szélsőséges aszály továbbra is árnyékot vet a jövőbeli kilátásokra, s nem sok reményt ad a javulásra.