Magyarország komoly veszélyekkel nézhet szembe, ha Brüsszel túllépi a határokat.
Az Európai Unió energiapolitikája forradalmi változásokon megy keresztül, célja pedig az orosz energiaforrásoktól való függetlenség elérése, ahogyan azt a május 6-án közzétett tervek is tükrözik. A 2022-ben indított REPowerEU program keretében már jelentős előrelépést tapasztaltak, hiszen az orosz gázimport aránya 45 százalékról 19 százalékra csökkent. Ugyanakkor 2024-re ismét növekedés tapasztalható ezen a téren, ami arra figyelmeztet, hogy a függetlenség teljes megvalósításához még további lépések szükségesek.
Az Európai Bizottság ezért új ütemtervet mutatott be, amely fokozatosan, de határozottan számolja fel az orosz energiahordozók behozatalát, miközben biztosítaná a stabil energiaellátást.
Az ütemterv szerint 2027 végére teljesen megszűnne az orosz gázimport az Európai Unióban. A tagállamoknak 2025 végéig nemzeti terveket kell kidolgozniuk, amelyekben részletezik, hogyan járulnak hozzá az orosz gáz, nukleáris energia és olaj kivonásához. Eközben folytatódik az energiaátállás gyorsítása és az energiaforrások diverzifikálása. A gázszektorban a legradikálisabb a változás: már 2025 végére megtiltanák az orosz gáz azonnali (spot) szerződéseit, és transzparensebbé tennék az orosz gáz nyomon követését az uniós piacokon. Új szerződések kötését szintén megakadályoznák az orosz gázszállítókkal.
A Bizottság új intézkedéseket tervez az orosz "árnyékflotta" ellen is, amely a szankciók kijátszására szállít olajat. Az atomenergia terén korlátoznák az új ellátási szerződéseket, amelyeket az Euratom Ellátási Ügynökség társaláíróként jegyez az Oroszországból származó uránra, dúsított uránra és egyéb nukleáris anyagokra vonatkozóan.
Brüsszel korábban már jelezte, hogy hajlandó több amerikai LNG-t vásárolni az orosz mennyiség pótlására, amit Donald Trump elnök követelt az EU-tól az Egyesült Államokkal fennálló kereskedelmi többletének csökkentése érdekében, és ami enyhítheti a két blokk gazdasági feszültségeit. Az Egyesült Államok már most is Európa legnagyobb LNG-beszállítója, ami a piac 45,3 százalékát teszi ki.
Révész Béla Ákos, a Makronóm Intézet szakértője korábban hangsúlyozta lapunknak, hogy az LNG-gáz költségei magasabbak, mint az orosz vezetékeken érkező gázé. Az Európai Bizottság álláspontja szerint a függőség csökkentése hozzájárul egy tisztább és biztonságosabb energiarendszer kialakításához, valamint előmozdítja Európa dekarbonizációs törekvéseit.
Az orosz energiahordozók kivonása összhangban áll a Competitiveness Compass, a Clean Industrial Deal és az Affordable Energy Action Plan gazdasági stratégiáival – hívják fel a figyelmet a szakértők. A bizottság várhatóan jövő hónapban jogszabályi javaslatokat fog bemutatni, amelyek célja az ütemterv támogatása.
Az Európai Bizottság terve az orosz gáz importjának betiltásáról erősen befolyásolta a forint árfolyamát a múlt héten. Csütörtökön a magyar fizetőeszköz kilépett a megszokott sávjából, és 406 fölé gyengült az euróval szemben, amit az elemzők szerint az energiaellátás biztonságával kapcsolatos aggályok is tápláltak.
A forint gyengülésének hátterében állhat az a tény, hogy az Európai Bizottság tervei között szerepel az orosz gáz importjának tilalma. Ennek következtében Magyarország számára drágábbá válhat az energiaellátás, ami nemcsak a folyó fizetési mérleg egyensúlyát rombolja, hanem a versenyképességünket is gyengíti.
– tájékoztatta az Indexet a vasárnap esedékes heti összefoglalóban Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
