Dominók dőlnek a schengeni övezetben – vajon végveszélybe került a nyitott Európa?

Lengyelország határellenőrzéseket vezetett be a Németországgal közös határán, miután a német fél májustól szigorította az egyébként már 2023 óta érvényben lévő szúrópróbaszerű kontrollt. A lengyel kormány döntését belpolitikai tényezők is motiválták, az ellenzék részéről ugyanis egyre több kritika érte, hogy hagyja, hogy Németország illegális bevándorlókat küldjön vissza Lengyelországba. A határ menti régiókban lengyel önjelölt határőrcsoportok is elkezdtek szerveződni. Lengyelország már a 12. uniós ország, amely ideiglenesen határellenőrzéseket vezet be, az intézkedések pedig egyre inkább kikezdik az európai nyitott határokat garantálni kívánó schengeni rendszert.

Hétfőtől kezdődően Lengyelország határellenőrzéseket vezetett be német és litván határain, ezzel a 12. uniós tagállammá vált, amely ideiglenesen visszaállította a schengeni határok ellenőrzését. A német irányba haladó forgalomban 52, míg a litván irányba 13 határátkelőnél léptek életbe a kontroll intézkedések; ezek kezdetben 30 napra szólnak, de lehetőség van a meghosszabbításra is. A lengyel belügyminisztérium tájékoztatása szerint az ellenőrzések szúrópróbaszerűek lesznek, és különös figyelmet fordítanak azokra a személyautókra, amelyekben több utas tartózkodik, vagy amelyeknek sötétített üvegük van. Az intézkedés célja az illegális bevándorlók és embercsempészek kiszűrése.

A schengeni belső határok mentén a tagállamok ideiglenesen visszaállíthatják a határellenőrzéseket, de ezt csak akkor tehetik meg, ha előzetesen értesítik az Európai Bizottságot, és részletes indoklással szolgálnak a szükségességről. Noha a lengyel kormány eddig nem tett hivatalos lépéseket ebben az irányban, informális jelzéseik már eljutottak Brüsszelhez, jelezve, hogy tervezik a határellenőrzés újbóli bevezetését.

A lengyel lépés valójában válaszlépés Németország hasonló intézkedéseire.

A nyugati szomszédunk 2023 óta szúrópróbaszerű ellenőrzéseket hajt végre a Lengyelország és Csehország határán, és tavaly ezt a gyakorlatot a többi schengeni belső határra is kiterjesztették. A Friedrich Merz vezette új kormány májusi hivatalba lépését követően még szigorúbb intézkedéseket hozott, automatikusan visszafordítva azokat az illegális bevándorlókat, akik bármilyen irányból próbálnak belépni az országba. Ezzel párhuzamosan a lengyel ellenzék részéről olyan vádak merültek fel, hogy a német hatóságok már Németország területére belépett migránsokat visszaszállítottak Lengyelországba. Merz azonban határozottan cáfolta ezeket a vádakat.

2024-ben Németország összesen 9369 illegális bevándorlót fordított vissza Lengyelországba. Ezek majdnem fele ukrán állampolgár volt, őket az afgánok, szírek, grúzok és az indiaiak követik. Az idei év első hónapjában a tavalyi havi átlagnál havonta kevesebb migránst fordítottak vissza a német hatóságok, de a Merz-kabinet hatalomra kerülését követően ismét kilőtt ez a szám. Míg februárban 462, márciusban 485, áprilisban pedig 594 bevándorlót fordítottak vissza, májusban már 708-at. Nem meglepő, hogy a lengyel lépés mostanra érett be.

Lengyelországba a közel-keleti és dél-ázsiai bevándorlók elsősorban Litvánia irányából érkeznek, ami miatt a lengyel hatóságok megerősítették a határellenőrzéseket az északi szomszéd felé is. Litvániába a bevándorlók Belaruszból vagy Lettországból érkeznek, míg a Lettországból jövők szintén a belorusz területről indultak. Aljakszandr Lukasenka, Fehéroroszország diktátora, 2021-ben kezdte el szándékosan a közel-keleti migránsokat a lengyel, litván és lett határokhoz irányítani, egy orosz-fehérorosz hibrid művelet keretében, amely az Európai Unió destabilizálására irányult. A 2022-ben kirobbant ukrajnai háború következtében pedig jelentős menekülthullám indult el az ukránok részéről, akik elsősorban Lengyelországot célozták meg. A lengyel határokon keresztül érkező ukránok és közel-keletiek nagy része később Németország felé vette az irányt, ezért Berlin 2023-ban határellenőrzést vezetett be Lengyelország irányába.

Az utóbbi időszakban a közel-keleti migránsok száma jelentős mértékben csökkent, miután Lengyelország határkerítést emelt a Belarusszal közös határán. Jelenleg a közel-keletiek túlnyomórészt Litvánia irányába indulnak, azonban onnan is csökkent az érkezők száma, mivel Litvánia és Lettország fokozta a fehérorosz határ védelmét. Amikor 2023-ban bevezették a német határellenőrzést, akkor még jelentős számú illegális bevándorló érkezett Lengyelországból Németországba, ennek következtében pedig a német hatóságok is több embert visszaküldtek. Azonban tavaly már csökkenő tendenciát figyelhettünk meg ezen a téren.

A lengyel kormány válaszlépéseit részben a belpolitikai körülmények formálták.

A lengyel határ mentén az utóbbi időszakban felbukkantak önkéntes "határvadász" csoportok, amelyek célja a térség biztonságának növelése.

Zgorzelec városánál például sátrakat állítottak fel "őrposztokként" egy határhídon "STOP MIGRÁCIÓ" felirattal, Stettinben pedig az önjelölt határőrök önkényesen ellenőriztek Németországból érkező autókat. A sokszor szélsőjobboldali csoportok időnként fenyegetően léptek fel.

Andrzej Duda, a legnagyobb ellenzéki pártot támogató ultrakonzervatív Jog és Igazságosság (PiS) által felkarolt, augusztusban távozó államfő, köszönetét fejezte ki azoknak a polgároknak, akik hozzájárultak a "határvédelemhez". Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy az általuk végzett tevékenység valójában hatósági feladat, így jogi szempontból vitathatóvá válik. Radosław Sikorski külügyminiszter határozottan kritizálta az önjelölt "határvadászok" cselekedeteit, mivel véleménye szerint csupán félelmet keltenek a társadalomban.

Az illegális bevándorlás problémája jelentős szerepet játszott a lengyel elnökválasztás május-júniusi kampányában. A választások végső győztese, a PiS párt által támogatott Karol Nawrocki, többször is hangsúlyozta a határellenőrzés bevezetésének fontosságát. Június 30-án pedig Jarosław Kaczyński, a PiS elnöke is kifejtette véleményét az X platformon, ami tovább fokozta a témával kapcsolatos diskurzust.

Németország folyamatosan átirányítja az illegális migránsokat a mi területünkre, miközben az állam csak mosogatja a kezeit. A káosz és a büntetlenség mindennap egyre inkább elharapózik. A rendőrök eszköztelenül állnak, magukra hagyva a helyzet súlyosságával. A diktatúra állam ismételten megbukott. A hétköznapi emberek – a polgárok – azok, akik most kezdenek aktivizálódni a határ védelme érdekében.

Kaczyński kifejezte, hogy a PiS párt teljes mértékben mögött áll az önjelölt határőrök kezdeményezésének. Emellett a párt elnöke arra is felszólította a kormányt, hogy vezessen be határellenőrzéseket Németország felé.

A Donald Tusk vezette lengyel kormány tehát sürgető helyzetbe került, miközben a néppárti politikai vezetők, Merz és Tusk élén, a két ország közötti kapcsolatok ismét kedvező irányba kezdtek el alakulni. A német kormány, érdekes módon, kifejezetten támogatóan reagált a lengyel lépésekre. Alexander Dobrindt, a bajor konzervatív CSU belügyminisztere például üdvözölte a lengyel kormány döntését, hangsúlyozva, hogy ez "lényeges lépés az illegális migráció elleni közös harcban". Dobrindt azt is felvetette, hogy Berlin és Varsó közösen végezze el a határ ellenőrzését, ám a lengyel fél ezt elutasította. Tomasz Siemoniak lengyel belügyminiszter jelezte, hogy amint Németország leáll a határellenőrzéssel, ők is hasonló lépéseket fognak tenni.

A Németország által bevezetett és a Merz-kormány által szigorított határellenőrzések nemcsak belföldi, hanem nemzetközi szinten is heves vitákat generáltak. Andreas Roßkopf, a szövetségi rendőrségért felelős szakszervezeti vezető, rámutatott, hogy az illegális bevándorlók száma a határokon valójában elenyésző, míg a rendőrökre háruló feladatok mértéke aránytalanul megnőtt. Június végéig a rendőrök összesen 2,8 millió órát töltöttek túlórázással a megnövekedett munkaterhelés miatt, ami miatt Roßkopf sürgette a terhek azonnali enyhítését. Továbbá, figyelmeztetett arra is, hogy a nyári szabadságolások következtében komoly torlódások alakultak ki a határátkelőknél. Véleménye szerint az embercsempészek már új útvonalakat választottak, így a lengyel határon a kontroll ilyen mértékű fenntartása nemcsak indokolatlan, hanem szükségtelen is.

A német gazdaság képviselői szintén rosszallásuknak adtak hangot a határellenőrzésekkel szemben, amelyeknek szerintük negatív gazdasági kihatásai lehetnek.

Amennyiben a német-lengyel határon ingázók nem képesek rendszeresen és időben eljutni munkahelyükre, úgy megnő a valószínűsége annak, hogy véglegesen más irányba orientálódnak. Ez pedig komoly következményekkel járhat a szakképzett munkaerő hiányára nézve olyan területeken, mint Brandenburg.

- mondta Helena Melnikov, a Német Kereskedelmi és Iparkamara képviseletében. Kiemelte, hogy a fokozott határkontroll nemcsak a helyi kiskereskedőket és vendéglátóipart érinti kedvezőtlenül, hanem az egészségügyi és idősgondozási szektort is, ahol számos lengyel munkavállaló teljesít szolgálatot Németországban.

A német kormány intézkedéseit nemcsak a politikai elemzők, hanem a kormánykörök is bírálják. Adis Ahmetović, a kisebbik koalíciós partner, a szociáldemokrata SPD külpolitikai szóvivője, Merz kancellárt azzal vádolja, hogy nem folytat elegendő párbeszédet és nem működik megfelelően együtt az uniós partnerekkel, amire szerinte a lengyel reakció is rámutat. Katarina Barley, az Európai Parlament alelnöke és SPD képviselője úgy véli, hogy a német lépésre adott lengyel válasz dominóhatást generál, amely az egész schengeni rendszer stabilitását fenyegeti. Az ellenzéki Zöldek a lengyel határon történő ellenőrzések felfüggesztését sürgetik a kormánytól, és megjegyzik, hogy a "nemzeti különút" elindította ezt a dominóhatást.

Jelenleg 12 uniós tagállamban részben újra bevezették a határellenőrzéseket a schengeni határok mentén.

Nemrég Belgium is bejelentette, hogy hasonló intézkedéseket tervez.

A visszaállított határellenőrzésekkel kapcsolatban a schengeni egyezménynek nevet adó luxemburgi Schengen városának polgármestere is megszólalt.

Úgy gondolom, hogy jelen pillanatban bizonyos fokig lábbal tiporjuk egy rendkívül jelentős vívmányt.

- fogalmazott meg Michel Gloden.