A demencia kockázatának csökkentésére érdemes figyelmet fordítani az étrendre: mind fiatalabb, mind idősebb korosztály számára kedvező hatású lehet, ha tudatosan válogatjuk meg, mit eszünk.

A BKK bejelentette, hogy megszünteti eddigi bérletrendszerét! De ne aggódj, összegyűjtöttük, mi vár ránk a jövőben. Ismerd meg az új megoldásokat, amelyek könnyebbé és rugalmasabbá teszik a közlekedést!

A demencia világszerte egyre több embert érint: 2021-ben közel 57 millió ember élt ezzel a kórképpel, amelynek 60-70%-át az Alzheimer-kór teszi ki - derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adataiból. Bár a gyógyszeres kezelés lehetőségei ma is korlátozottak, egy friss kutatás ismét megerősítette: életmódbeli változtatásokkal, különösen a táplálkozás révén, jelentősen csökkenthető a betegség kialakulásának kockázata.

A NUTRITION 2025 konferencián, amelyet az Amerikai Táplálkozástudományi Társaság rendezett, bemutatott tanulmány a MIND-diéta (Mediterranean-DASH Intervention for Neurodegenerative Delay) hatásait elemezte. Ez a különleges étrend a mediterrán és a DASH-diéta előnyeit ötvözi, és kifejezetten az agy védelmére és egészségének fenntartására összpontosít. Az új kutatási eredmények szerint a MIND-diéta képes csökkenteni a demencia kockázatát, még akkor is, ha valaki csak életének későbbi szakaszában kezd tudatosan odafigyelni az étkezésére.

A kutatást csaknem 93 000, 45 és 75 év közötti amerikai felnőtt részvételével végezték el, a Multiethnic Cohort Study keretében. A vizsgálatba öt különböző etnikai csoportba - afroamerikai, latin-amerikai, fehér, ázsiai-amerikai és hawaii bennszülött - tartozó résztvevők kerültek be. Az étrendi adatokat két időpontban, a tanulmány kezdetén, majd tíz évvel később gyűjtötték össze egy részletes étkezési szokásokat feltérképező kérdőív segítségével.

A kutatás vezetője, Song-Yi Park, a Hawaii Egyetem Rákkutató Központjának munkatársa elmondta, hogy a MIND-diéta értékelését Martha Clare Morris által kidolgozott módszerrel végezték. A MIND-diéta 10 agybarát és 5 kerülendő ételcsoportot határoz meg, és ezek alapján minden résztvevő pontszámot kapott.

A legmagasabb MIND-diéta-pontszámmal rendelkező alanyoknál átlagosan 9%-kal alacsonyabb volt a demencia kialakulásának kockázata. Különösen szembetűnő volt a csökkenés a fehér, latin-amerikai és afroamerikai résztvevők körében: náluk ez az arány elérte a 13%-ot. A kutatók szerint ez azért is fontos, mert a korábbi hasonló vizsgálatok túlnyomórészt fehér résztvevőkre korlátozódtak, így ez a tanulmány most először kínál átfogóbb képet az étrend hatásairól.

Az eredmények azt mutatják, hogy a MIND-diéta előnyeit nem csupán azok élvezik, akik már a kezdetektől fogva követik ezt a táplálkozási formát, hanem azok is, akik fokozatosan, idővel kezdtek el áttérni rá. A kutatások szerint ezeknél az egyéneknél a demencia kockázata akár 25%-kal is csökkent tíz év leforgása alatt – ez különösen ígéretes üzenet mindazok számára, akik késlekednek az életmódváltással. Song-Yi Park megjegyezte: "Soha nem késő egészségesebb táplálkozásra váltani."

A MIND-diéta legfontosabb alapanyagai között szerepelnek a leveles zöldségek (pl. spenót, kelkáposzta, római saláta), bogyós gyümölcsök (málna, áfonya, eper, fekete ribizli), magvak és olajos magvak (mandula, dió, pisztácia, napraforgómag), hüvelyesek, teljes kiőrlésű gabonák, hideg vízi zsíros halak, valamint az extraszűz olívaolaj. Ezeknek a rendszeres fogyasztása ajánlott, heti lebontásban, előre meghatározott mennyiségben. Emellett kerülendőek az iparilag feldolgozott élelmiszerek, a vörös húsok, a vaj, a sajt, valamint az édességek.

Bár a kutatás még nem került publikálásra egy szakmai folyóiratban, így a lektorálási folyamat még előttünk áll, a kutatók bizakodóak a megállapításaikat illetően. A további elemzések során arra is kíváncsiak, hogy az étrend miként hat az agy egészségére, figyelembe véve a különböző etnikai és kulturális háttérrel rendelkező egyének esetét is.

Clifford Segil, a kaliforniai Providence St. John's Egészségügyi Központ neurológusa, aki nem vett részt a kutatásban, óvatos optimizmussal nyilatkozott. Szerinte noha a MIND-diéta elemei (például az olívaolaj, a bogyós gyümölcsök vagy a diófélék) szívbarát ételek, az még nem teljesen bizonyított, hogy közvetlen hatással vannak az agyműködésre. Hozzátette: "Módosítható rizikófaktorokkal dolgozunk, de egyelőre nincs egyértelmű, laboreredményekkel is alátámasztott bizonyíték arra, hogy ezzel a diétával meg lehetne előzni az időskori memóriavesztést."

Ennek ellenére az üzenet világos: érdemes időben odafigyelni arra, hogy mi kerül a tányérra, mert az agy egészsége szoros összefüggésben áll az életmóddal. És még ha valaki eddig nem is követett tudatos étrendet, akkor is rengeteget nyerhet azzal, ha most vált - akár hatvan felett is.