**Csillagködképlet - Jókai Mór nyomában** A csillagköd titokzatos világában, ahol a galaxisok tánca és az idő végtelen folyamai találkoznak, Jókai Mór szelleme újra életre kel. Az író, aki szavakba öntötte a magyar lélek mélységeit, most egy különleges u

Tallián Mariann és Lázár Balázs, a rendezvény kiemelkedő előadói (Fotó: Benyák Mária/Felvidék.ma)

Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából szerencsénkre és örömünkre számos színvonalas előadás, felolvasás, bemutató és kiállítás készült. Olykor meg is lepődünk, hogy a történészek, irodalmárok mennyi új dolgot tártak fel az évforduló kapcsán. Újabb és újabb részletek derülnek ki munkamódszeréről, műveinek születéséről, de magáról az emberről, családjáról, magánéletéről és kedvenc időtöltéseiről.

A Ketten a versben produkció tagjai, Tallián Mariann és Lázár Balázs, egy igazán különleges pódiumelőadással kápráztatták el a pozsonyi közönséget a Liszt Intézet falai között. Az esemény nem csupán a zene, a próza és a versek harmonikus egyesítését hozta magával, hanem egy mélyebb élményt is nyújtott, amely megerősítette bennünk, hogy Jókai Mór gondolatai és művei időtlenek. Bár a múlt ködébe vesznek, üzeneteik és eszméik ma is aktuálisak, és a közönséget újra és újra elgondolkodtatják.

Ahogyan Venyercsan Pál, a Liszt Intézet igazgatója köszöntőjében hangsúlyozta, ez a produkció a Magyar Írószövetség megbízásából született, és nagy öröm számunkra, hogy a két művész ezt a különleges élményt eljuttatta hozzánk.

Tallián Mariann, a színművészet és az irodalom világában egyaránt elismert személyiség, eddig hat ifjúsági könyv szerzőjeként nyújtott bejegyzéseket az olvasók számára. Lázár Balázs, aki színészként és rendezőként jelentős sikereket ért el, az Artisjus-díj büszke birtokosa, és művészi pályafutása során számos emlékezetes szerepet formált meg.

Mostani produkciójuk tulajdonképpen zenés, kosztümös pódium előadás kevés díszlettel, de jól érzékeltetve Jókai korát. Az összeállítás az író levelezése, A látható Isten és A jövő század regénye művei alapján készült.

A "A látható Isten" című regényében Jókai Mór így fogalmaz: "Az Isten a magyar nyelvet csak a saját gyönyörűségére teremtette." Ez a gondolat nem csupán a nyelv szépességét hangsúlyozza, hanem azt is, hogy a művészet és a kultúra mélyen gyökerezik a magyar identitásban. Jókai jövőbe látó képességeit különösen a sci-fi műfajában mutatta meg, hiszen bár az általa írt regény 1870-ből származik, mondanivalója és víziói már az 1953-as évet tükrözik. A regényben említett újítások és forradalmi ötletek, amelyek akkor még utópiának tűntek, mára a valóság részévé váltak, megerősítve ezzel Jókai látnoki szellemét. Az előadás során arra is fény derül, hogy Jókai érdeklődése messze túlmutatott a szépirodalmon. Szenvedélyesen foglalkozott a kertészettel, borászattal, csillagászattal, politikával és a tudomány legfrissebb vívmányaival. A klímaváltozás, a globális felmelegedés és a környezetvédelem kérdései is foglalkoztatták, hiszen látta, hogy a természet folyamatosan változik körülöttünk. Bár a saját korában élt, Jókai mindig is a jövő felé tekintett, és támogatta azokat az újításokat, amelyek az emberi életminőség javítását célozták. Ezzel nem csupán a jelen, hanem a jövő kihívásaira is figyelmeztetett, és az emberi fejlődés iránti elkötelezettségét hangsúlyozta.

A korabeli szalonmuzsika mellett felcsendültek A cigánybáró című operett dallamai is, amely az író 1885-ben komponált kisregényének szövegére épült. Ezen az estén hallhattuk A szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország című gyönyörű számot is. Jókai honszeretete minden munkájában és levelezésében egyértelműen megmutatkozott. Szoros kapcsolat fűzte a színház világához is, hiszen mindkét felesége színésznő volt, és őt magát is lelkes színházlátogatónak ismerték. Párizsban az Operában tett látogatása során a közönség felállva, hatalmas tapsviharral köszöntötte.

A két művész nagyszerű összjátéka tette élményszerűvé az előadást. Tallián Mariann hegedűjátéka, Jókai korának szalonmuzsikája, a zenei betétek és a Lázár Balázs által előadott szövegek, versek mind-mind közelebb hozták a regényírót, de az embert, a közéleti szereplőt, a modern gondolkodót is.

A "Csillagködképlet" cím szimbolikusan összegzi az egész életpályáját és alkotói tevékenységét. A csillagközi felhő nem csupán egy természeti jelenség, hanem a magyarság jövőjébe, megmaradásába és fejlődésébe vetett hitünk erőteljes szimbóluma.

Különleges, egyedülálló előadást láthattunk a Liszt Intézetben, és csak azt sajnáljuk, hogy kevés fiatalt láttunk a közönség soraiban, pedig nemcsak szórakozásukra, hanem épülésükre is szolgált volna a két művész produkciója. Mint megtudtuk az előadók műsorukkal járják Magyarországot és a határon túli térségeket is. És csupán remélhetjük, hogy a Jókai-év befejeződése után ugyancsak lesz érdeklődés Jókai Mór sokoldalú személyisége, munkássága, művei, máig tanulságos könyvei iránt.