Brüsszel tévedése abban rejlik, hogy Magyarországnak nincs kötelezettsége Benjamin Netanjahu letartóztatására.

Vera Jourova, az Európai Bizottság alelnöke meglepő módon éppen az ellenkezőjét állította. Szerinte a magyar jogrendszer olyan módon is "megkerülhető" lenne a Nemzetközi Büntetőbíróság által, hogy több lehetőség is kínálkozik, ám eddig egyik alternatívát sem alkalmazták.

November 21-én a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) nemzetközi elfogatóparancsot bocsátott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Yoav Gallant volt védelmi miniszter, valamint Mohamed Deif ellen. Deif, a Hamász magas rangú katonai vezetője, részt vett a 2023. október 7-i terrortámadás tervezésében, amely 1200 ember életét követelte. Az elfogatóparancs kiadása azonban már a kezdetén értelmetlennek bizonyult, mivel az izraeli hadsereg a nyár során véget vetett Deif életének Gázában.

Netanjahu és Gallant jelenleg háborús bűncselekmények, valamint emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények gyanújával áll az ICC (Nemzetközi Büntetőbíróság) látókörében. Az elfogatóparancsról szóló határozat hatalmas hullámokat vert, és a döntésre rengeteg reakció érkezett, amelyek közül néhányat érdemes külön is megemlíteni:

A parancsot dicsérők mellett számos diplomáciai válasz is érkezett: Olaszország, Franciaország és Svédország kifejezte, hogy tiszteletben tartják az ICC szuverenitását, és a határozat végrehajtását a saját joghatóságuk keretein belül fogják megvizsgálni. Azonban ezzel lényegében elhárították az ügyet, mintha az nem is létezne.

Az ICC-tag brit képviselők ebben az összefüggésben merészebbeknek mutatkoztak, hiszen London álláspontja szerint a bíróság döntése nem jelentőségteljes. Izrael viszont hangsúlyozta, hogy joga van az önvédelemhez. Hasonlóan nyilatkozott a Fehér Ház is: Washington elvetette a büntető törvényszék határozatát, és jelezték, hogy szövetségeseikkel, valamint Izraellel együttműködve mérlegelik a lehetséges válaszlépéseket.

Az ICC határozatára adott magyar reakció a briten és az amerikain is túltett: Szíjjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter a kormány támogatásáról biztosította izraeli kollégáját, Gideon Sa'art, és közölte, hogy Budapest szégyenteljes és abszurd döntésnek tartja a törvényszék döntését, egyben elítéli, hogy politikai eszközként használjanak fel jogi ügyeket. Szíjjártó szerint a döntés

A reakcióáradatba Orbán Viktor is beszállt, alig egy nappal az elfogatóparancs közzétételét követően Magyarországi látogatásra hívta Benjamin Netanjahut. A kormányfő a Kossuth rádióban "felháborítóan pimasz és cinikus döntésként" értékelte az ICC-határozatot, és azt mondta, hogy "egy folyamatban lévő konfliktusba avatkoznak be jogi köntösbe öltözve, de valójában politikai célokból". Orbán szerint ez önmagában helytelen, és a nemzetközi jog teljes lejáratását eredményezi, sőt még olaj is lehet a tűzre. "Nincs más választás, szembe kell szegülni ezzel a döntéssel" - szögezte le, és azt mondta, hogy amennyiben Netanjahu hazánkba látogat, a meghívásban garantálni fogja, hogy az elfogatóparancsnak semmilyen hatálya nem lesz Magyarországon, és hogy Izrael miniszterelnöke "nálunk" kellő biztonságban tud majd érdemi tárgyalásokat folytatni. Orbán később feladatba adta három miniszterének, hogy vizsgálják meg, mi történne, ha Magyarország (egyedüli EU-tagként ) kilépne az ICC kötelékéből.

Orbán Viktor nyilatkozata felkeltette a figyelmet Brüsszelben, amiért az Európai Bizottság alelnöke, Vera Jourová reagálásra kényszerült. Az Euronewsnak adott interjújában Jourová hangsúlyozta, hogy "bármennyire is próbál Orbán mást sugallni, a Nemzetközi Büntetőbíróság határozatai Magyarországra nézve is kötelező érvényűek, mivel az ország aláírta a vonatkozó megállapodást". A politikusnő kiemelte, hogy "a felelős vezetők tisztában vannak a nemzetközi kötelezettségeikkel", és jelezte, hogy Magyarországnak, mint az ICC tagjának, tiszteletben kell tartania a bíróság döntéseit.

A bizottság alelnöke úgy véli, hogy az az ország, amelyik nem tartóztat le egy olyan politikust, aki ellen érvényes nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki, annak jogi lépésekkel kell szembenéznie, és leszögezte: a parancs nem teljesítése rossz fényt vethet az adott országra.

Jourova nyilatkozata kiemeli, hogy a "nem teljesítés árnyékot vetne" Magyarországra, ami különösen fontos megállapítás. Orbán bejelentése, amely a diplomáciai feszültségek hátterében zajlik, nem sok más következményt vonhat maga után. Az indoklás világos: Magyarország ratifikálta a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumát, elismerve ezzel annak nemzetközi jogi kötelező erejét, azonban ezt a kötelezettséget nem ültette át a hazai jogrendbe. Dr. Hoffmann Tamás, a Corvinus Egyetem nemzetközi jogásza, 2023 nyarán, a Vlagyimir Putyin ellen kiadott elfogatóparancs kapcsán nyújtott tájékoztatást az Euronewsnak. A szakértő rámutatott, hogy "a magyar jogon belül még mindig vannak tisztázatlan kérdések", amelyek abból erednek, hogy a statútum hazai jogba való átültetése a mai napig nem történt meg, így eljárásjogi kötelezettségek sem állnak fenn.

Hoffmann kifejti, hogy Magyarország számára a fent említett tényezőktől függetlenül is léteznek nemzetközi jogi kötelezettségek, amelyek arra kötelezik, hogy végrehajtsa az elfogatóparancsot. Megjegyzi, hogy van néhány alternatíva, amelyen keresztül ez a feladat megoldható. Az egyik lehetőség, hogy ha a Nemzetközi Büntetőbíróság az Interpol segítségével körözteti az elfogatóparancsot – Magyarország pedig jogszabályban vállalta ennek végrehajtását. A másik megoldás pedig az, hogy az Európai Unió területén belül kiadott elfogatóparancsot alkalmazzák. Jogilag nézve ez nem tűnik bonyolultnak, de az ICC eddig még nem használta ki ezeket a lehetőségeket.

"...ebben az esetben lehetőség nyílik az elfogatóparancs visszavonására" - nyilatkozta Fadi El Abdallah, a Nemzetközi Büntetőbíróság szóvivője szombaton. Hozzátette, hogy Izraelnek egy megbízható és részletes nemzeti vizsgálatot kell bemutatnia a vádakkal kapcsolatban ahhoz, hogy ez a lépés megtörténhessen.

Abdallah a UN Newsnak tett nyilatkozatában kifejtette, hogy a Hamász által végrehajtott terrortámadások következtében kirobbant gázai konfliktus kapcsán az ICC bírái megalapozottnak találták a gyanúsítottak felelősségét a törvényszék joghatósága alá tartozó bűncselekmények vonatkozásában. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a tárgyalási szakasz előtt az alperesek lehetőséget kapnak arra, hogy megkérdőjelezzék az eljárás elfogadhatóságát, sőt, ha Izraelben komoly bizonyítékokon alapuló büntetőeljárás indul, akkor akár meg is állíthatják azt.

Abdallah szerint ennek hiányában az elfogatóparancs érvényben marad, de közölte, hogy a vádlottaknak addig a pontig jár az ártatlanság vélelme, míg az ICC előtt nem bizonyítják a bűnösségüket.

Az ICC 2002-ben jött létre, ez a világ első állandó, egyezményen alapuló nemzetközi büntetőbírósága, amely kifejezetten az emberiesség elleni bűncselekmények, a háborús bűnök, a népirtás és az agressziós bűncselekmények elkövetői ellen nyomoz és emel vádat.

Az ICC nem rendelkezik saját végrehajtó erőkkel a határozatok érvényesítésére, így a végrehajtás kizárólag a tagállamok intézkedéseitől függ. A bírósági eljárásokat Hágában, a központjában folytatják, és a tárgyalóterembe csak akkor lépnek be, ha a gyanúsított is jelen van.

Jelenleg nem áll rendelkezésre információ arról, hogy Netanjahu vagy Gallant a közeljövőben elhagynák Izraelt, de ha mégis megtették volna, valószínűtlen, hogy olyan helyre utaznának, ahol már a belépéskor rács mögé kerülnének. Izraelben nem kell aggódniuk a letartóztatás lehetősége miatt, hiszen az ország nem tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC). Hasonlóan, az Egyesült Államok, amely az egyik legfontosabb szövetségesük, szintén nem állítja őket bíróság elé.