Brüsszel és a brit kormány elhatározták, hogy újra megvizsgálják a brexit következményeit, de a tárgyalások azonnal feszültségbe torkolltak.

Az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti kapcsolatok újrafogalmazása komoly kihívásokkal néz szembe, mivel több tagállam újabb engedményeket követel London irányába. A javasolt tervek részben a brexit visszafordítását célozzák, ám a halászati jogok, a fiatalok mobilitása és az EU-jog szerepe körüli feszültségek továbbra is megoldatlan kérdéseket jelentenek. A hétfői EU-UK csúcstalálkozó előtt ezek a témák még mindig nyitottak, ahogy arról a Financial Times is beszámolt.

Az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti viszony helyreállítására tett erőfeszítések jelentős nehézségekbe ütköztek, miután számos uniós ország újabb kedvezményeket követelt Nagy-Britanniától a halászati jogok és a fiatalok mobilitásának kérdésében.

Az Európai Bizottság igyekezett áthidalni a különbözőségeket a felek között, azonban a tagállamok nagykövetei elvetették a kompromisszumos ajánlatokat. Ennek következtében az új partnerségi nyilatkozat véglegesítése csupán egy nappal a hétfői EU-UK csúcstalálkozó előtt valósulhat meg.

A tagállamok ragaszkodnak a hosszú távú halászati hozzáféréshez és az alacsonyabb tandíjakhoz az EU-s diákok számára, cserébe a kereskedelmi akadályok csökkentéséért, amelyek a 2020-as brexit óta sújtják a kétoldalú kapcsolatokat.

A tervezett együttműködés jelentős mértékben fokozná a biztonságpolitikai, energetikai és élelmiszerkereskedelmi viszonyokat, ugyanakkor néhány, a brit politikai tájképet érzékenyen érintő kérdést is felvetne. A brit félnek elengedhetetlen lenne, hogy bizonyos mértékben elfogadja az EU jogi kereteit, beleértve az Európai Bíróság szerepét az uniós jog értelmezésében. Ezen kívül Brüsszel felé pénzügyi hozzájárulást is vállalnia kellene.

A konzervatív ellenzék már most azzal vádolja Keir Starmert, hogy titokban a brexit visszafordítására készül, míg a Munkáspárt álláspontja szerint a fókusz a gazdasági előnyök kiaknázásán és a múltbeli viták meghaladásán van.

A halászati jogok és a brit élelmiszerexportot elősegítő állategészségügyi megállapodás összekapcsolása különösen érzékeny területnek számít. A brit kormány igyekezett azt elérni, hogy az állategészségügyi megállapodás ne legyen közvetlenül a halászati hozzáféréshez kötve, azonban az uniós nagykövetek ezt a javaslatot elutasították. Még azok a tagállamok is, amelyek nem rendelkeznek tengerparttal, hangsúlyozták, hogy a két téma között szoros összefüggésnek kell lennie.

A brit kiskereskedelmi ágazat a tartós költségcsökkentés érdekében egy stabil megállapodásra épít, amely magában foglalná a brit kormány pénzügyi támogatását is.

Az ifjúsági mobilitási program a 18-30 év közötti fiatalok számára kínálna vízumot munkavállalásra, tanulásra vagy utazásra, de nem biztosítana letelepedési vagy szociális jogosultságot. A vízumok száma mindkét fél által elfogadható maximumhoz lenne kötve. Eközben az EU ragaszkodik ahhoz, hogy diákjai ugyanolyan, alacsony tandíjat fizessenek a brit egyetemeken, mint a brit hallgatók, ám ez a követelés kikerült a legutóbbi szövegtervezetből.

A brit felsőoktatás jelentős mértékben támaszkodik a külföldi diákok által generált bevételekre, ezért a Munkáspárt környezetéből érkezett jelzések szerint nincs lehetőség az EU-s hallgatók tandíjának mérséklésére.

A jogviták rendezésére kidolgozandó új mechanizmus értelmében az Európai Bíróság továbbra is megőrzi pozícióját, mint az EU-jog végső értelmezője, míg egy független döntőbírói testület fogja a vitás ügyekben hozni a határozatokat. Emellett Nagy-Britannia számára konzultációs lehetőséget biztosítanak a megvalósuló uniós jogszabályokkal kapcsolatban.

de sem szavazati, sem vétójoga nem állna rendelkezésére.

A brit kormány kiemelte, hogy a végleges megállapodás még nem áll rendelkezésre, és hogy az Egyesült Királyság minden tárgyalást kizárólag a nemzeti érdekeinek fényében folytat. Az Európai Bizottság eddig nem adott hivatalos reagálást a felmerült információkra.