A kormány bejelentette, hogy a jövőnk sorsa nem Oroszország, hanem Amerika irányából érkezhet.

Miközben Európa energetikai tájképe folyamatosan átalakul, Magyarország új megoldásokat keres a jövő energiaellátási kihívásaira. Szijjártó Péter külügyminiszter nemrég bejelentette, hogy megkezdődik a kis moduláris atomerőművek bevezetésének előkészítése hazánkban – amerikai technológia alkalmazásával és nemzetközi együttműködés keretében. De mi is rejlik ezekben a kompakt reaktorokban? Miért épp most váltak középpontba, és milyen szerepet játszhatnak a hazai energiamix kialakításában? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Aszódi Attilával, a BME nukleáris szakértőjével.

A világ energiapiaca soha nem volt ennyire kiszámíthatatlan. A politikai döntések és a globális konfliktusok újraírják az ellátási útvonalakat, miközben az árak minden korábbinál feszesebbek. Magyarország tengerparttal és saját energiaforrásokkal nem rendelkező országként különösen kitett ezeknek a változásoknak. "Ezért a feladat az, hogy ezen körülmények közepette is biztosítsuk, hogy az ország energiaigényének minél nagyobb részét saját magunk tudjuk előállítani" - mondta a napokban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, amikor bejelentette, hogy

Ezek a fejlődés alatt álló kompakt reaktorok az amerikai technológiai innováció csúcsát képviselik, és tökéletes megoldást nyújtanak az ipari központok energiaigényeire. Ahol új gyárak létesülnek és folyamatosan nőnek a rekordmértékű beruházások, ott elengedhetetlen a megbízható, stabil és lehetőleg környezetbarát energiaforrás – a kis moduláris reaktorok éppen ezt a szükségletet elégítik ki.

A Hunatom, amely a Paks II. vállalatcsoport részeként nukleáris fejlesztésekkel foglalkozik, nemrégiben egy jelentős együttműködési megállapodást írt alá a lengyel Synthos Green Energy-vel, a technológia jogtulajdonosával. Ez a fejlesztés a GE Vernova amerikai cég innovációja alapján valósul meg, amely már Kanadában is zöld lámpát kapott egy hasonló reaktor megépítésére. Ez a hír Magyarország számára figyelemre méltó lehetőségeket kínál a jövőbeni energetikai törekvések terén.

A beruházás jogi, pénzügyi, technológiai és infrastrukturális előkészítése hivatalosan elindult. A cél egyértelmű: Magyarországon olyan amerikai technológiai alapú kis nukleáris erőművek működtetése, amelyek képesek lesznek az egyre növekvő energiaigény kielégítésére – mindezt olcsón, biztonságosan és a fenntarthatóság szellemében. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország méretéhez mérten nem reális nagy nukleáris erőművek egymás utáni építésében gondolkodni, ám a kis méretű moduláris reaktorok ígéretes megoldást kínálhatnak.

Miben más a kis moduláris atomreaktor a hagyományos atomerőművekhez képest? Mennyire számít valóban újdonságnak, és vajon hol tart most a világ e téren? Mely országokban működik már ilyen erőmű, és milyen szerepet szánhatunk neki a magyar energiamixben? És végső soron: miért van szüksége Magyarországnak SMR-ekre? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Aszódi Attilával, a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanárával.

A kis moduláris atomreaktorok, más néven SMR-ek, nem csupán méretükben különböznek a hagyományos atomerőművek blokkjaitól. Míg a nagy reaktorok jellemzően 700 megawattos teljesítménnyel bírnak, az SMR-ek 300 megawatt vagy annál kisebb kapacitásra tervezettek – ami éppen a rugalmasságuk kulcsa. A klasszikus, hosszú évtizedeket igénylő építkezések helyett ezek a moduláris egységek akár 2-4 éven belül üzembe helyezhetők, köszönhetően kompakt, előregyártott és könnyen skálázható tervezésüknek.

Íme az újrafogalmazott szöveg: És itt érkezik a forradalom: ezek a reaktorok nem csupán villamos energiát termelnek, hanem képesek hőenergiát is biztosítani lakóövezetek vagy ipari zónák számára, sőt, akár zöld hidrogén előállítására is alkalmasak. A rendszer rendkívül rugalmas, olyan, mint egy energetikai zsebuniverzum, amely mindig a legnagyobb szükségletnek megfelelően állítja elő az energiát. Ahogyan Aszódi Attila is megjegyezte, "a különböző termékekhez szükséges energia arányát rugalmasan módosítva."

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) egyik oktatója az Indexnek nyilatkozott arról, hogy jelenleg körülbelül 80 különböző SMR (kisméretű moduláris reaktor) koncepció van fejlődési fázisban. Ezek között találhatók olyan reaktorok, amelyeket a hagyományos atomenergetikai iparban régóta aktív szereplők fejlesztenek, valamint olyan innovatív megoldások is, amelyeket kisebb start-up vállalkozások álmodtak meg. Érdekes módon, néhány típus már az atomenergia hajnalán, az 1950-es és 1960-as években is a tervezés szakaszában volt, sőt, egyes prototípusok el is készültek. Azonban különféle okok miatt ezek a megoldások akkor nem jutottak el a kereskedelmi alkalmazásig.

Fontos, hogy világosan megkülönböztessük a könnyűvíz hűtésű SMR-koncepciókat, amelyek egyben könnyűvíz moderálásúak is, a negyedik generációs reaktorokkal működő SMR-ektől. Az utóbbiak esetében egzotikus hűtőközegeket alkalmaznak, mint például sóolvadék, olvadt fém vagy magas hőmérsékletű gáz. E reaktorokkal kapcsolatban azonban kevesebb az üzemeltetési tapasztalat, és a nukleáris biztonsági engedélyezésük is összetettebb. Ugyanakkor a magasabb reaktor-hőmérsékletük révén nagyobb hatásfokot és a magas hőmérsékletű ipari hőigények hatékonyabb kielégítését ígérik.

Az amerikai, brit, francia, orosz, kínai és indiai vállalatok kiemelkedő szakértelemmel rendelkeznek ezen a szakterületen. A polgári célú, könnyű vízhűtéses SMR (kisméretű moduláris reaktor) eddig egyedül Oroszországban indult el üzemeltetésre. Itt egy úszó atomerőművet szereltek fel 2 x 35 MWe teljesítményű KLT-40 reaktormodullal. Ez az erőmű Pevek városában működik, amely az Északi-sarkkörön túl található, és 2020 óta biztosít energiát a település számára.

A másik, már működő SMR Kínában található: a HTR-PM típusú reaktor egy magas hőmérsékletű gázhűtési rendszerrel rendelkezik, amely az 1960-as években Németországban kifejlesztett technológiákra épül. Ez a kavicságyas reaktor különlegessége, hogy az üzemanyaga nem a hagyományos pálca alakú elrendezésben van, hanem teniszlabdához hasonló méretű (60 mm átmérőjű) grafit golyókba ágyazva található. Az urán-dioxid szemcsék, amelyek 8,5 százalékos dúsítással rendelkeznek, így biztosítják a hasadóanyag hatékony elhelyezését.

Aszódi Attila kiegészítette, hogy a moderátor szerepét a grafit tölti be, míg a hűtéshez magas hőmérsékletű hélium gáz szolgál. Az SMR-erőmű két 250 megawatt termikus kapacitású reaktormodulból tevődik össze, és ezek együttesen egyetlen, 210 MWe teljesítményű gőzturbinát táplálnak. Ennek a technológiai prototípusát a kínai Shindao Bay atomerőműben üzemeltetik, amely 2023 óta kereskedelmi forgalomban van.

A két működő SMR prototípus alapján nem kell azt gondolni, hogy pontosan ezek a típusok terjednek el nagy számban: a szakma sokkal inkább azt várja, hogy az első SMR építési hullám sorozatban gyártott, 300 nyomottvizes vagy forralóvizes reaktorokra alapoz.

Milyen szerepet játszhatnak a kompakt atomreaktorok a magyar energiamixben? Miért éppen most van itt az ideje, hogy Magyarország komolyan fontolóra vegye az SMR-ek (Kis Modularis Reaktorok) integrálását? A válasz nem is olyan egyszerű, és több szinten keresendő. A világ fejlett villamosenergia-rendszerrel rendelkező országaiban – kezdve az Egyesült Államoktól, Kanadán, Nagy-Britannián és Finnországon át, egészen Csehországig és Lengyelországig – már régóta kutatják azokat a lehetőségeket, amelyek megbízható, stabil és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrást tudnak biztosítani mind az ipar, mind a lakosság számára. Az SMR éppen ebbe a keresletbe illeszkedik, mint egy ígéretes alternatíva.

Magyarország esetében különösen ígéretes lehetőségek rejlenek ebben a technológiában. Ha visszatekintünk a régi szénerőművek helyszíneire, láthatjuk, hogy nemcsak ipari múltjuk, hanem a meglévő infrastruktúra és a szakképzett munkaerő miatt is ideális alapot nyújthatnak az SMR-ek (kisméretű moduláris reaktorok) telepítéséhez, ahogyan Aszódi Attila is kiemeli. Az elavult szénalapú blokkok jellemző méretei közel esnek az SMR-ek 300 megawattos kapacitásához, ráadásul sok esetben ipari létesítmények is találhatók a közelükben, amelyek magas hőmérsékletű folyamathőt igényelnek. Ez a kombináció lehetővé teszi, hogy a régi helyszínek újra élettel teljenek meg, miközben a fenntartható energiaforrások irányába lépünk.

De nem csak ez a racionalitás vonzza a döntéshozókat. Az SMR-ek gyorsabb építési ideje - a hagyományos 8-10 év helyett mindössze 2-4 év - komoly gazdasági előnyt jelent: a beruházások megtérülési ideje rövidebb, a finanszírozás kockázatai csökkennek, és a projektek gyorsabban reagálnak a piaci igényekre. Ráadásul a BME egyetemi tanára szerint miközben az energiapiac egyre inkább digitalizálódik, új szereplők is megjelentek a színen: a nagy technológiai óriások - Google, Amazon, Microsoft, sőt a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI - is felfedezték az SMR-ekben rejlő lehetőségeket. Ezek a cégek hatalmas, energiaigényes adatközpontokat működtetnek, ahol az ellátásbiztonság kritikus.

Nem meglepő, hogy a világ számos milliárd dolláros befektetéssel támogatja az ilyen jellegű nukleáris innovációkat – a választott irány pedig sokat elmond arról, hogy hová tart a globális energiafogyasztás jövője. Aszódi Attila szavaival élve: "Ezek a tényezők nálunk, Magyarországon is relevánsak, ezért egy SMR-projektet a meglévő Paks I és a jelenleg építési fázisban lévő Paks II mellett kell figyelembe venni az energiamixünkben."

Lantos Csaba energiaügyi miniszter korábban kijelentette, hogy Magyarország legkorábban 2029-2030 között kezdheti meg a kis moduláris reaktorok beszerzését. Amikor a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének professzorát, Aszódi Attilát arról kérdeztük, hogy mennyire tartja reálisnak ezt az ütemtervet, ő is egyetérteni látszott a miniszter véleményével.

Ahhoz, hogy Magyarországon sikeresen elindulhasson egy SMR-projekt, elengedhetetlen a nukleáris biztonsági szabályozás átfogó reformja. Különösen fontos, hogy tanulmányozzuk az amerikai, kanadai és brit hatóságok gyakorlatát, ahol már létezik a nukleáris létesítmények típusengedélyezési folyamata. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy egy konkrét építési projekt előtt elvégezzenek minden szükséges engedélyezési lépést. Az SMR-ek egyik legnagyobb előnye a sorozatgyártás lehetőségében rejlik, amelyhez ideálisan illeszkedik a típusengedélyezés. Fontos tehát, hogy kidolgozzuk, miként integrálható ez a rendszer vagy hasonló megoldások a magyar jogrendbe.

Aszódi Attila véleménye szerint az új reaktor építésének megkezdéséhez elengedhetetlen, hogy a Parlament előzetes elvi hozzájárulását megkapjuk, ahogyan azt az atomtörvény előírja. Az SMR-projektek esetében nem csupán a reaktor típusa mellett kell dönteni, hanem a finanszírozás biztosítása és a megfelelő telephely kiválasztása is elengedhetetlen lépés. Ezen telephelyek alapos kutatása szintén időigényes folyamat, amely magában foglalja a környezeti hatásvizsgálatok elvégzését és a helyi közösségek bevonását. A szakértő kifejtette, hogy noha ezek a feladatok időt vehetnek igénybe, a jelenlegi helyzet alapján reálisan négy éven belül végrehajthatók. Fontos hangsúlyozni, hogy a megfelelő tervezés és előkészítés nélkülözhetetlen a projekt sikeréhez, hiszen a késlekedések vagy hibák hosszú távon komoly következményekkel járhatnak. Ezért kulcsfontosságú, hogy a folyamat minden egyes lépése alaposan meg legyen tervezve és végrehajtva, biztosítva ezzel a zökkenőmentes előrehaladást. Az ilyen jellegű projektek nem csupán technikai, hanem jogi és társadalmi kihívásokkal is szembesülnek, amelyek kezelésére szintén figyelmet kell fordítani a jövőbeli siker érdekében.

A nagy, 1000 MWe feletti teljesítményű atomerőműveknél éppen az a kihívás, hogy 8-10 évig, vagy adott esetben még tovább tart az építkezés. Látjuk, a Paks II projekt 2014-ben kezdődött, 2025-2026-ra kellett volna a két blokknak kereskedelmi üzembe lépnie, és az eltelt tíz év ellenére a Rosatom valójában még el sem kezdte a blokkok építését. Egy engedélyezett, sorozatgyártott SMR-reaktor, amelynek a komponenseit modulokban gyártják majd és a gyárból érkező modulokat csak össze kell illeszteni a telephelyen, akár 2-4 év alatt is felépíthető lesz, ami így csökkenti a költségeket és versenyképes megoldást jelenthet akár a gáztüzelésű vagy széntüzelésű erőművekkel szemben, a projekt időigénye és a termelt energia költségei tekintetében is.

Fontos hangsúlyoznunk, hogy az Egyesült Államok kiemelkedő tapasztalattal bír az atomenergia területén. Jelenleg 94 aktív és 41 korábban működött reaktora van, valamint a múltban összesen 308 kutatóreaktort építettek, amelyek közül habár 75 százalékát már leszerelték, még mindig 48 üzemel. Ez a gazdag tudás- és tapasztalati háttér páratlan a világ más országaihoz képest. E sokszínű és technológiailag változatos alap pedig egy különleges intézményi kultúrát is megteremtett, amely hozzájárul az atomenergetika fejlődéséhez és biztonságához.

Ez a fajta rugalmasság és tapasztalati mélység Közép-Európában, így hazánkban is, eddig hiányzott. Pakson eddig csupán egyetlen atomerőmű-típust üzemeltettünk, emellett rendelkezésünkre áll egy oktató- és egy kutatóreaktor – a megszerzett tudás tehát viszonylag szűk spektrumra korlátozódik. Éppen ezért rendkívül fontos számunkra az amerikai tapasztalat, amely értékes iránymutatásokat kínál a kis moduláris reaktorokkal kapcsolatban, mind a technológiai újítások, mind az engedélyezési folyamatok terén.

Aszódi Attila rámutat, hogy az amerikai kutatás-fejlesztési környezet különleges módon képes volt összehangolni az állami és kockázati tőkét, különösen az SMR-ek (kisméretű moduláris reaktorok) fejlesztése terén. Ez a pénzügyi dinamika és a célzott innovációs támogatás sajnos jelenleg hiányzik az Európai Unió kereteiből. Éppen ezért érdemes figyelemmel kísérni, hogyan alakul a transzatlanti együttműködés ezen a fontos területen.

Ugyanakkor az orosz-ukrán háborúval és annak biztonságpolitikai, energiapolitikai következményeivel is számolni kell. Az Európai Unió és benne Magyarország eminens érdeke, hogy az energiahordozó- és energiatechnológia-importot diverzifikálja. Ezt szükségessé teszi az ellátásbiztonság és az árak hosszú távú kontroll alatt tartásának követelménye is

- mondta az Indexnek Aszódi Attila, majd hozzátette, az a körülmény pedig, hogy az USA-EU vámtarifa megállapodáshoz kapcsolódóan az Európai Unió 700 milliárd euró értékben tervez beszerezni amerikai cseppfolyósított földgáz, olaj és nukleáris energia termékeket, megteremti annak a kereskedelmi keretét, hogy európai országok, közöttük Magyarország nyisson az amerikai atomenergetikai technológiák és az eddiginél sokkal szorosabb amerikai-magyar atomenergetikai együttműködés irányába.

Érdekes, hogy Aszódi Attilával már 2022-ben is beszélgettünk a kis moduláris atomerőművekről. Az egyetemi tanár most hangsúlyozta, hogy továbbra is megvan az a véleménye, miszerint számos országban nagyon aktív kutatás-fejlesztési folyamatok zajlanak ezen a területen, ám az elmúlt három év eseményei jelentős változásokat hoztak. Az Egyesült Államokban a tech óriások óriási tőkéket fektettek be az SMR-ek (Small Modular Reactor) fejlesztésébe. Kanadában pedig a Darlington Atomerőmű helyszínén elindult a GE-Vernova által tervezett első BWRX-300 reaktor építése, amelyhez már megkapták a szükséges engedélyeket is.

A brit kormány hivatalosan is kiválasztotta a Rolls-Royce SMR projektet, hogy valóra váltsa azt Nagy-Britanniában. A cseh CEZ vállalat 20%-os részesedést szerzett a Rolls-Royce SMR-ban, míg a német Siemens stratégiai partnerséget alakított ki a céggel a turbinaszigetek szállítására az új SMR erőművekhez. "A Budapesti Műszaki Egyetemen új kompetenciaközpontot alapítottunk, amely a hazai és regionális SMR projektek szakmai támogatására összpontosít. A fejlemények sokasága figyelhető meg, így bátran állíthatom, hogy ez a terület tényleg beindult, és rendkívül dinamikus fejlődés tapasztalható" – foglalta össze Aszódi Attila.

A kis moduláris reaktorok nem csupán a technológiai fejlődés új dimenzióját nyitják meg, hanem jelentős gazdasági és energiapolitikai lehetőségeket is kínálnak Magyarország számára. A világ vezető energetikai hatalmai, mint az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Finnország és Csehország már elkötelezték magukat az SMR-ök fejlesztése mellett. Ezek a reaktorok kulcsszerepet játszhatnak az energiaszuverenitás megerősítésében, az ipari versenyképesség fokozásában és a klímacélok elérésében. Magyarország is határozott lépéseket tesz az SMR-ek integrációjának elősegítésére. Hogy ezek a reaktorok valóban a hazai energiamix meghatározó elemévé válnak-e, az még a jövő titka, de az irány egyértelműen biztató.