Bécsben található Krasznahorkai László írói öröksége, amely magában foglalja kiadatlan műveit és kiterjedt levelezését.

Krasznahorkai László tavaly a bécsi Osztrák Nemzeti Könyvtárnak adta át írói örökségét, ezzel egy újabb fontos fejezetet kezdve pályafutásában. A szerző irodalmi Nobel-díjának elnyerése után a könyvtár méltatta az elismerést, míg a 444 hírportál ennek kapcsán számolt be az adományozás jelentőségéről. Érdemes megjegyezni, hogy ez nem az első alkalom, amikor egy magyar kortárs író hagyatékát egy nemzetközi kulturális intézmény fogadja be, ami bemutatja a hazai irodalom globális hatását.

A gyűjtemény egy igazi kincstár, tele dokumentumokkal, hang- és videóanyagokkal, valamint fényképekkel. A Krasznahorkai regényeiből készült filmek forgatókönyvei és a hozzájuk kapcsolódó dokumentáció mellett számos regény és elbeszélés kezdeti vázlatai, valamint eddig kiadatlan művek szövegei is megtalálhatók benne. Emellett a 1980-as évektől kezdődően 23 országban több mint 700 levelezőpartnerrel folytatott gazdag levelezés is szerves része a gyűjteménynek.

A 444 emlékeztet arra, hogy hazánk első irodalmi Nobel-díjas szerzőjének, Kertész Imrének az örökségét külföldön, a Berlini Művészeti Akadémián őrzik. Az író számos értékes kézirata, vázlata és levele egy külön Kertész-archívumnak ad otthont. Fontos megjegyezni, hogy a 2016-ban elhunyt Kertész szövegeinek szerzői jogait a Schmidt Mária által vezetett Kertész Intézet kezeli.

Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjának bejelentése után lehetőségünk nyílt arra, hogy a szerző kiadójával, szerkesztőjével és irodalmárokkal diskuráljunk a jelentős eseményről. Aznap Tarr Béla, a Kossuth- és Balázs Béla-díjas rendező is osztotta meg velünk gondolatait, aki számos Krasznahorkai művet életre keltett a vásznon.