Bayer Friderika megosztotta a titkát, hogyan érkeztek el férjével ahhoz a fontos döntéshez, hogy három gyermeket fogadjanak örökbe. Az útjuk tele volt érzelmekkel és kihívásokkal, de a szeretet és az összetartozás vágyának ereje végül eljuttatta őket ehhe
Úgy gondolja, hogy minden egyes gyermek egyedülálló kincs, és az örökbefogadás által az életük egy új, gazdagabb dimenzióval bővült.
Ön is emlékszik még Bayer Friderikára? Az énekesnő képviselte Magyarországot 1994-ben a dublini Eurovíziós Dalfesztiválon, ahol egészen a 4. helyig menetelt. Hosszú évekig a nyilvánosságtól távol élte az életét, azonban tavaly kiderült, hogy tíz év házasság után a férjével örökbe fogadtak egy gyermeket. Ráadásul nem is egyet, hiszen három örökbe fogadott gyermeket nevelnek együtt. nem vártak tovább a vér szerinti utódra, üresnek érezték a házat, és arra vágytak, hogy szülők lehessenek. A Ridikül műsorában mesélt arról, hogy végre megtelt élettel a ház.
Hosszú időt töltöttünk együtt a férjemmel, és nagyon vágytunk már gyermekekre. Volt egy ismerősöm, akivel szorosabb kapcsolatot ápoltam, és gyakran kértem a tanácsát. Egy alkalommal, amikor a családalapításról beszélgettünk, megosztottam vele az ötletet, hogy örökbefogadással szeretnék anya lenni. A válasza rendkívül frappáns volt: „A gyerek az gyerek, mindegy, hogy hogyan kerül a családba.” E szavak olyan boldogságot és lelkesedést ébresztettek bennünk, hogy elhatároztuk, belevágunk ebbe a nem éppen egyszerű folyamatba, hogy végül örökbefogadó szülőkké válhassunk. Az anyaság iránti lelkesedésem csak nőtt, és erről Szabó Erika kérdésére is beszéltem, megosztva, hogyan érkezett el hozzám az anyaság érzése.
- Az egész életmódom, az összes vágyam és célom egy új irányt vett. Amikor végre a karjaimban tarthattam azt a kis csodát, minden mást háttérbe szorítottam. Az idő, amit együtt tölthettünk, felbecsülhetetlen volt számomra. Olyan gyorsan belemélyedtem az anyaságba, hogy szinte észre sem vettem, hogy a világ többi része eltűnt körülöttem. Az első pillanattól kezdve tudtam, hogy meg akarom védeni őt, mint egy oroszlán, és a szívem tele volt szeretettel. Nem volt időm arra, hogy átmeneti időszakot éljek meg, hiszen az anyaság iránti vágyam már régóta ott élt bennem, csak most valósult meg igazán.
Friderika kifejtette, hogy amikor a második gyermek érkezik, a szülőknek különös figyelmet kell fordítaniuk arra, hogyan oszthatják meg a figyelmet, a gondoskodást és a szeretetet. Fontos, hogy az első gyermek ne érezze úgy, mintha háttérbe szorulna, míg a második gyermek számára is világos legyen, hogy hatalmas szeretettel várják. Ez a kihívás nem csupán az örökbefogadás során merül fel, hanem a család bővítésekor is állandóan jelen van. A feladat az, hogy minden egyes gyermek érezze, hogy különleges, és hogy örömmel és szeretettel fogadják őket a családba.
Az édesanya legidősebb gyermeke 20 esztendős, a középső fiú 13, míg a legkisebb, a lánya, csak 9 éves.
Sokáig azt hittem, hogy én biztosan egy tipikus fiús anyuka vagyok, de amikor a kislányom megérkezett, hirtelen minden megváltozott. A rózsaszín ruhák, amiket korábban nem igazán tudtam hova tenni, most már egyre inkább vonzanak – de persze, csak rajta! Az igazság az, hogy minden gyerek egy igazi kincs, egy hatalmas érték, amit nekünk adtak. Ezt a kincset forgatjuk, ebből gazdálkodunk. Úgy érzem, mindegyik gyermeknek megvan a saját karaktere, és próbálom higgadtan és pozitívan kezelni azokat a kihívásokat, amik most például a kis tinédzser fiamnál folyamatosan felmerülnek. Szülőként ez egy izgalmas kaland, tele tanulságokkal és örömökkel.
