Az idegenrendészet tájékoztatása alapján két Fülöp-szigeteki állampolgár jogi lépéseket tett a kiutasítási eljárás ellen.


Az egyik szituációban egy kiutasítási határozat áll a középpontban, míg a másik esetben a tartózkodási engedély visszavonásáról szóló döntés kerül előtérbe.

Jelenleg két peres eljárás zajlik az országban, amelyekben fülöp-szigeteki állampolgár lépett fel felperesként az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) ellen – tájékoztatta a 24.hu-t az OIF.

A hatóság tájékoztatása szerint

A per tárgya az egyik esetben a kiutasítási határozat jogszerűségének megítélése, míg a másik esetben a tartózkodási engedély visszavonására vonatkozó határozat érvényessége áll a középpontban.

A portál már korábban beszámolt arról, hogy nem egyedi annak a fülöp-szigeteki nőnek az esete, akit az idegenrendészet ki akar toloncolni az országból, holott nemrég született gyermeke a magyar férjétől. A nő két éve vendégmunkásként érkezett Magyarországra, de tavaly megházasodott, és a közelmúltban gyereke is született. A nő mindezek ellenére egy hónapja hivatalos határozatot kapott az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságtól, melyben közölték vele: harminc napja van elhagyni az országot. A portál értesülése szerint rajta kívül mások is kerültek hasonló helyzetbe, így kérdéseket küldött az idegenrendészeti hatóságnak pontosabb információkért.

A 24.hu felidézi, a munkaerő-kölcsönző cégek által behozott vendégmunkások foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt kapnak, amit a jogszabályi megfogalmazás szerint azzal a céllal adnak ki, hogy "tényleges munkát végezzenek" Magyarországon. A szabályozás alapján amennyiben a munkáltató lejelenti, hogy a vendégmunkása táppénzen van - akár baleset, betegség vagy szülés miatt nem tud dolgozni -, azonnal elindulhat a kiutasításhoz vezető jogi folyamat. Első lépésként megvonják a tartózkodási engedélyt, majd kiutasítják. Ha ennek nem tesz eleget, jön a kitoloncolás. A portál úgy tudja,

Egy nő bírósághoz fordult, miután munkahelyén bejelentette várandósságát, és ezt követően visszavonták a tartózkodási engedélyét. Az eset rávilágít arra, hogy a munkavállalók jogait milyen mértékben veszélyeztethetik a diszkrét eljárások, különösen a várandósság bejelentését követően.

A hivatalos adatok szerint jelenleg közel 12 500 fülöp-szigeteki állampolgár rendelkezik érvényes munkavállalásra jogosító tartózkodási engedéllyel.

Related posts