Az emberi kíváncsiság különös módon hozzájárul a repülőgép-balesetek számának növekedéséhez. A felfedezés iránti vágy, a határok feszegetése és a technológiai újítások iránti vonzalom gyakran olyan helyzetekhez vezet, amelyek kockázatosak lehetnek. Az emb
Ahogy az űripar rohamosan fejlődik, egyre több rakétaindítás történik világszerte. Mindez persze az emberiség kíváncsiságát ideig-óráig orvosolja, azonban abba csak kevesen gondolnak bele, hogy mi történik az elhasznált rakétatestekkel. Pedig nem árt számításba venni, ugyanis egy friss kutatás szerint a lezuhanó űrhulladék komoly veszélyt jelenthet a repülőgépekre és az emberekre. A tudósok kiszámolták, hogy évente 1 a 2200-hoz az esélye annak, hogy egy utasszállító végzetes balesetet szenved egy lezuhanó rakétadarab miatt, így ha nem születnek megfelelő szabályozások erre vonatkozóan, a következő években ez a kockázat még tovább növekedhet.
A közelmúltban ismét reflektorfénybe került a repülésbiztonság kérdése, miután január végén Washington felett egy utasszállító repülőgép közvetlenül a leszállás előtt összeütközött egy katonai helikopterrel, aminek következtében mindkét jármű a Potomac folyóba zuhant, 67 utas halálát okozva. Bár a tragédiát ezúttal emberi mulasztás okozhatta, az eset újra rávilágított arra, hogy sokféle veszély fenyegetheti az egyébként legbiztonságosabbnak tartott légi közlekedést.
Ezek között a jelenségek között különösen kiemelkedik az űrszemét, amely mint egy fekete bárány rejtőzik, miközben a Föld légkörébe irányítatlanul visszatérő rakétadarabok okozta veszély egyre inkább a figyelem középpontjába kerül.
Persze a jól megpakolt kézipoggyászunktól nagy nehezen elférve, a fapados járatokon összezsúfolódva aligha fordul meg a fejünkben ez a forgatókönyv, a kutatók szerint évről évre jelentős arányban nő annak az esélye, hogy egy-egy ilyen visszatérő rakéta épp egy utasszállítót talál telibe a visszatérésekor. De mégis mekkora eséllyel okozhatja a vesztünk az űrt célzó kíváncsiságunk?
A fogyasztói társadalom egyik legnagyobb problémája kétség kívül az azzal járó szemét, ami nem csak a környezetünket károsítja, de a le nem bomló műanyagok miatt az egészségünket is károsíthatja. Azonban nem csak a Földön jelent ránk nézve fenyegetést, ugyanis az űrben keringő szemét - így például a rakéták, amelyek idővel visszatérnek a Föld légkörébe - komoly veszélyt jelenthet az utasszállító repülőgépekre.
A Brit Columbia Egyetem kutatói nemrégiben egy tanulmányban ráadásul megpróbálták számszerűsíteni ennek a veszélynek a mértékét. Számításaik szerint az esély arra, hogy egy repülőgépet eltalál egy visszahulló rakéta darabja, évente 1 a 430 ezerhez, és
Bár az arány első pillantásra minimálisnak tűnhet, a kutatók úgy vélik, hogy ez a veszély valójában alábecsült, mivel az elemzések során nem vették figyelembe a folyamatosan növekvő műholdflottát, valamint azt a kockázatot, hogy a légkörben a törmelék kisebb darabokra hullhat szét. Ezek a fragmentumok szintén hozzájárulhatnak az ütközési lehetőségek fokozódásához, így újabb veszélyforrást jelenthetnek. Egyes előrejelzések alapján a következő években ez a kockázati tényező jelentős mértékben megnövekedhet: egy 2021-es becslés szerint...
Ennek hátterében egy viszonylag egyszerű magyarázat húzódik meg. Az űripar robbanásszerű fejlődése révén egyre több rakétát bocsátanak fel: míg 2000-ben csupán 81 sikeres indítást könyveltek el, addig 2024-re ez a szám már 258-ra nőtt. Jelenleg körülbelül 2300 rakétafokozat kering az űrben, és ezek a darabok előbb-utóbb visszatérnek a Föld légkörébe.
Jelenleg a rakéták kevesebb mint 35 százalékánál alkalmaznak olyan intézkedéseket, amelyek biztosítják az irányított visszatérést. Ennek eredményeként 2024-ben 120 rakétafokozat lépett vissza a légkörbe ellenőrizetlen módon. Mivel a rakétafokozatok egy része nem ég el teljesen a légkörben, ezek a darabok gyakran lakott területeken, vagy - egyre nagyobb aggodalomra okot adva - forgalmas légiközlekedési útvonalakon is landolhatnak.
A kutatók becslései szerint 2024-re a rakéta törmelékének forgalmas légterekben való megjelenésének esélye elérte a 26 százalékot. Noha a közvetlen ütközés valószínűsége egy repülőgéppel viszonylag alacsony, a légi közlekedésre gyakorolt hatása mégis figyelemre méltó. Ezt a jelenséget jól illusztrálja egy 2022-es eset, amikor egy 20 tonnás kínai Long March 5B rakéta visszatérése miatt...
Egy másik figyelemre méltó eset a SpaceX Starship egy sikertelen indítása volt. Bár a légteret előre kijelölték, a kilövés utáni robbanás következtében számos repülőgép kénytelen volt váratlan kerülőutat választani vagy visszafordulni. Bár a helyzet tragédiával végződött, ezek az események jól mutatják, hogy a szabályozások és biztonsági intézkedések nem mindig bizonyulnak elegendőnek egy ilyen kritikus szituációban.
Ugyanakkor nem csupán a repülőgépek vannak veszélyben, hanem közvetlenül az emberek is, mivel egy korábbi tanulmány szerint
Ráadásul az űrszemét sokkal nagyobb eséllyel zúdul a déli félteke lakott területeire, mint például Jakartára, Dakkára vagy Lagosra, mint az északi féltekén fekvő nagyvárosokra, mint New York, Peking vagy Moszkva.
Egyes űrhulladékok súlya több tonnára is rúghat, de még egy apró, mindössze egy grammos törmelékdarab is okozhat végzetes károkat, ha nagy sebességgel ütközik egy repülőgép ablakával vagy motorjával. A szakértők figyelmeztetnek, hogy akár egy 300 grammos törmelék is elegendő ahhoz, hogy egy utasszállító repülőgépet repülésképtelenné tegyen. A megoldás kulcsa abban rejlik, hogy a légitársaságok olyan rakétákat fejlesszenek ki, amelyek képesek kisebb darabokra szétesni a visszatérés során, vagy amelyek irányíthatók. Michael Byers professzor, a tanulmány egyik szerzője hangsúlyozta, hogy a cégek valószínűleg nem fogják maguktól vállalni a szükséges költségeket, így elengedhetetlen a nemzetközi együttműködés.
A kulcskérdés most az, hogy az országok vezetései és az űripari cégek észlelik-e időben a fenyegetéseket, és készen állnak-e arra, hogy cselekedjenek, mielőtt egy súlyos tragédia bekövetkezne.
