Alvászavarok, intenzív szívdobogás és fokozott izzadás – ezek a tünetek sokak számára ismerősek lehetnek, de kevesen tudják, mi rejlik mögöttük.

5 frizura, amit érdemes elkerülni, ha nem szeretnéd, hogy az életkorod kiugróan látszódjon - Ezek a választások könnyen öregíthetnek!

A mellkasi szorítás, izomfeszülés, éjszakai izzadás vagy váratlan szédülés sokak számára azonnal szervi problémákat idézhet fel. Ugyanakkor ezek a tünetek gyakran nem a fizikai betegségekre utalnak, hanem a szomatikus szorongás megnyilvánulásai. Ez a jelenség széles körben elterjedt, és komolyan befolyásolhatja a mindennapi életminőséget.

A "szomatikus" kifejezés a testi folyamatokra utal. Szomatikus szorongásról akkor beszélhetünk, ha a pszichés feszültség testi tünetek formájában jelentkezik. Ez nem keverendő össze a szomatikustünet-zavarral (somatic symptom disorder), ami diagnosztikai kritériumokkal rendelkező mentális betegség, és nemcsak testi panaszokkal, hanem azok túlzott és tartós pszichés feldolgozásával is jár. A szomatikus szorongás ezzel szemben egyszerűen a szorongás fizikai megnyilvánulása - legyen szó akár hasfájásról, émelygésről, vagy éppen felgyorsult szívverésről.

A szorongás a szervezet stresszválaszát aktiválja, ami során adrenalin és más hormonok szabadulnak fel. Ezek hatással vannak a szívritmusra, a légzésre, az izomtónusra és az emésztésre is. Ezért fordulhat elő, hogy valaki remegést, hideg verejtékezést vagy légszomjat tapasztal, amikor például egy nagyobb prezentáció vagy társas helyzet előtt áll. A sportolók esetében ez akár egy fontos verseny előtt is bekövetkezhet.

A tünetek változatosak: izomfeszülés, fejfájás, hasmenés, hirtelen hőérzetváltozás és az abból fakadó izzadás, szájszárazság, indokolatlanul gyors pulzus, émelygés, vagy nehézlégzés is utalhat szomatikus szorongásra. Az sem ritka, hogy ezek a panaszok makacsul fennmaradnak, vagy vissza-visszatérnek, különösen azoknál, akik egyébként is érzékenyebbek. Egy 2022-es neuroimaging tanulmány szerint bizonyos agyi hálózatok működése hajlamosító tényező lehet arra, hogy valaki fokozottan észlelje és testi formában élje meg a szorongást.

Amennyiben a tünetek már jelentős mértékben befolyásolják a mindennapi életviteledet, érdemes szakember segítségét kérni. A pszichoterápia, mint például a kognitív viselkedésterápia (CBT) vagy az elfogadás és elköteleződés terápia (ACT), rendkívül hatékony lehet a szorongás kezelésében. Súlyosabb esetekben a gyógyszeres terápia is opcióként felmerülhet. Az antidepresszánsok és szorongásoldók mellett, ha szomatikus szorongásról van szó, gyakran használnak béta-blokkolókat is, amelyek az adrenalin hatásait mérséklik, így enyhítik a fizikai tüneteket, mint például a gyors szívverést, remegést vagy kipirulást.

Fontos, hogy a problémát ne csupán tüneti szinten kezeljük. A tartós megoldás érdekében elengedhetetlen a szorongás gyökereinek feltárása és a tudatos stresszkezelési technikák alkalmazása. A mindennapi élet során hasznos eszközök lehetnek például a légzőgyakorlatok, a progresszív izomlazítás, a meditáció, valamint a rendszeres mozgás. Ezen kívül a zenehallgatás, a természetjárás és a kiegyensúlyozott napi rutin is hozzájárulhat a lelki egyensúlyhoz. Ne feledkezzünk meg az alvás minőségéről, a társas kapcsolatok ápolásáról és az egészséges táplálkozás fontosságáról sem, hiszen ezek mind kulcsszerepet játszanak a jólétünk megőrzésében.

A testi tünetek mögött nem mindig húzódik meg valamilyen fizikai betegség. A szervezet különböző módokon is kifejezheti, ha túl nagy teher nehezedik rá. Fontos, hogy figyelmet fordítsunk ezekre a jelzésekre – még ha első pillantásra nem is tűnnek súlyosnak.