Alulnézetből a Csemadok és kihívásai - az egyik országos elnökjelölt részletesen feltérképezte a szervezet aktuális állapotát.

Csemadok-elnökjelöltek: az egyik jelölt jól informált a magyarországi pénzfecskendezésekről, míg a másik még a költségvetés részleteit sem ismeri.

A Csemadok országos elnökjelöltje a kérdőív kiértékelésében hangsúlyozta, hogy "elérkezett az idő, hogy egy cselekvési tervet és stratégiát fogalmazzunk meg magunk számára". Petheő véleménye szerint, ha nem lépünk, "továbbra is megmaradnak az elmúlt évtized trendjei, és a Csemadok alapja, az alapszervezeteink, egyre inkább eltávolodik a központi vezetéstől".

A helyi szervezetek vezetőségében dolgozó 154 Csemadok-tag válaszolt a feltett kérdésekre, összesen pedig 202 válasz érkezett. Petheő információi szerint a belügy nyilvántartásában Apaján 434 bejegyzett tagszervezet szerepel a Csemadok keretein belül. Az Országos Iroda által kiküldött levelek címzettlistájának elemzése alapján körülbelül 290 alapszervezet működik aktívan. Az elnökjelölt a rendelkezésre álló számok és arányok tükrében azt állítja, hogy a kérdőív eredményei reprezentatívak, mivel a válaszadók a "közel 50%-os alapszervezeti lefedettség" alapján releváns képet nyújtanak.

Már a nagycétényi vitában is nyilvánvalóvá vált, hogy a Csemadok pénzügyeivel kapcsolatban számos kérdőjel merül fel. A központba érkező, legyen szó akár szlovákiai, akár magyarországi forrásokról, nem teljesen világos, hová tűnik az összeg, és hogyan oszlik meg a felhasználásuk.

A Petheő-féle felmérés "alulnézetből" azt mutatja, hogy az alapszervezetek legfőbb bevételei a tagságtól és a helyi önkormányzatoktól érkeznek. Mindeközben a válaszadók 86,1%-ka válaszolta azt, hogy a szervezet központjából nem érkezik hozzájuk anyagi támogatás.

"A Csemadok-alapszervezetek nagy része nem tapasztal semmit a központi szinten érkező, eurószázezrekben mért támogatásokból."

Természetesen! Kérlek, oszd meg velem a szöveget, amit szeretnél egyedivé tenni, és én segítek átfogalmazni vagy módosítani.

A legfrissebb felmérés alapján a rendszeres kapcsolattartás terén aggasztó jelek mutatkoznak. A válaszadók véleménye, amelyet a kutatás során gyűjtöttek, arra utal, hogy a megkérdezettek körülbelül kétharmada bizonytalan, vagy kifejezetten pesszimista a Csemadok jövőjét illetően. A helyzet súlyosbodását valószínűleg az is elősegíti, hogy a résztvevők közel 90%-ának ritkán, vagy szinte egyáltalán nincs kapcsolata a Csemadok vezetőségével. Ugyanakkor biztató hír, hogy a területi választmányokkal való kapcsolat szorosabbnak tűnik, hiszen a válaszadók 65,3%-a rendszeresen tart kapcsolatot velük.

A válaszok alapján úgy tűnik, az alapszervezetek a jelenleginél sokkal több segítséget igényelnének. A válaszadók 85,1%-ka például örömmel fogadna egy, az alapszervezeteknek elkülönített pályázati alapot.

"A pályázati lehetőségek felkutatásában is elfogadná a segítséget a válaszadók 75,7%-ka, sőt közel háromnegyedük indokoltnak tartaná erre a célra egy pályázatíró iroda létrehozását. Annak is örülne a válaszadók 83,2%-ka, ha az országos Csemadok a költségvetéséből biztosítana az alapszervezeteknek közéleti előadásokat, koncerteket, vagy egyéb művészeti produkciót. Az ebben adott segítségnek a válaszadók 63,9%-ka örülne, ahogy a többség örömmel fogadná, ha a helyi rendezvények megjelentetésében segítene médiafelülethez jutni az országos Csemadok" - sorolja a szöveg az elvárásokat.

A válaszadók 86,1%-ának fogalma sincs arról, hogy létezik-e a Csemadoknak hosszú távú kulturális stratégiája.

Az alapszervezeti tagság csökkenését a válaszadók 43,6%-a tapasztalja. A fiatalok körében a toborzással kapcsolatos érdeklődés hiányát 76,7%-ban jelzik. Ezen túlmenően, a második legnagyobb kihívásként az elöregedő tagságot említik, amelyet a válaszadók 67,8%-a hangsúlyozott. Továbbá, 26,7%-uk a korlátozott anyagi forrásokat is problémaként azonosította.

"A válaszadók nagy többsége az ifjúság bevonásában, a rendezvények modernizálásában, a digitális jelenlét erősítésében és az infrastruktúra fejlesztésében látja a fejlődés lehetőségét. A döntő többség modern kulturális és zenei eseményeket, ifjúsági rendezvényeket, hagyományőrző programokat, közéleti előadásokat és képzéseket, illetve szakmai előadásokat lát szívesen"

- állapítja meg a kiértékelés.

A fiatal Csemadok-tagok számára végzettséget biztosító képzések elindítását a támogatottság lenyűgöző, 82,7%-os aránya mutatja, ami jól jelzi a közösség igényeit. Ezen kívül a válaszadók szinte ugyanolyan mértékben lelkesednek a művelődési táborok iránt, valamint a Felvidék történelmi helyszíneire tervezett kirándulások ötletéért is.

A kérdőívben a társadalmi felelősségvállalásra és a hatalomhoz fűződő viszonyra vonatkozóan is feltettünk kérdéseket. Az előbbi témakörben érdekes eredményeket kaptunk: a válaszadók 73,3%-a egyetért azzal, hogy a Csemadok továbbra is aktívan képviselje a felvidéki magyarságot érintő társadalmi ügyeket.

Ugyanakkor egy figyelemre méltó ellentmondás bontakozik ki a politikához való viszonyunkban.

A megkérdezettek 56,4%-a ugyanis azt válaszolta: "a Csemadoknak támogatnia kell a felvidéki magyar politikumot, hogy a nemzetrésznek magyar érdekképviselete legyen a parlamentben". Ezzel szemben a megkérdezettek 40,6%-a ellenzi, hogy a Csemadok "pártpolitikai kérdésekben állást foglaljon".

A válasz arra a megállapításra is rámutat, hogy a Csemadok országos vezetői között nem találkoznak szívesen pártpolitikusokkal. Ezt figyelembe véve aggasztónak tűnik, ha a Csemadok politikai pártok érdekeit képviseli. Kiemeljük, hogy a válaszadók hangsúlyozták: szükséges lenne a kapcsolatainkat szorosabbra fűzni az itthoni magyar szakmai szervezetekkel, különösen olyan fontos témákban, mint például a magyar iskolaválasztás.