Alexander Stubb, Finnország elnöke hangsúlyozta, hogy Ukrajna jelenlegi helyzete páratlan az invázió kezdete óta, és soha nem állt ennyire kedvező körülmények között.
A konzervatív politikus szoros kapcsolatot ápol Donald Trumppal, és véleménye szerint az amerikai elnök Vlagyimir Putyinnal folytatott párbeszéde az utóbbi időszakban kedvező jeleket mutat.
Alexander Stubb 2024 óta Finnország elnökeként tölti be fontos politikai szerepét. A finn politikai rendszer sajátosságai közé tartozik, hogy az elnök jelentős befolyással bír a külpolitikára: ő a fegyveres erők főparancsnoka, és a miniszterelnökkel karöltve formálják az ország nemzetközi kapcsolatait. Tekintettel arra, hogy Finnország rendelkezik a leghosszabb közös határral Oroszországgal Európában, Stubb és az ország kulcsszereplői különösen fontos szerepet játszanak az orosz-ukrán háború kontextusában. A közelmúltban Helsinkiben találkozott az El País és más jelentős európai médiák újságíróival, ahol megosztotta véleményét a jelenlegi helyzetről és a jövőbeli kihívásokról.
A korábban miniszterelnöki tisztséget betöltő Stubb nyolc évvel ezelőtt visszavonult a politikai színpadról. Azonban legutóbbi nyilatkozata szerint az orosz fenyegetés hatására úgy döntött, hogy 2024 februárjában elindul az elnökválasztáson, amelyet néhány szavazatnyi különbséggel végül megnyert. Ezzel a lépéssel azon kevés európai vezetők közé került, akik közvetlen kapcsolatot ápolnak a Fehér Házzal.
A finn elnök nyíltan vállalja a jó kapcsolatát Donald Trumppal, akiben különösen bízik a háború lezárásának elősegítésében. Stubb kiemelte, hogy az Egyesült Államokat rá kell convince-elni arra, hogy nem csupán Európa védelme fontos, hanem az is, hogy ha Washington meg kívánja őrizni szuperhatalmi rangját, ezt a NATO keretein belül érdemes megvalósítani - nyilatkozta a lapnak az elnök.
Az ENSZ-csúcstalálkozót követően Stubb kifejezetten optimista volt, amire szerinte okot ad Trump Putyinnal való kommunikációja az elmúlt hetekben, és az, hogy az amerikai elnök New Yorkban találkozott Zelenszkijjel és ígéreteket tett a katonai felszerelésre irányuló támogatásra. A helyzetet így foglalta össze:
Ukrajna most olyan kedvező helyzetben van, mint még soha az invázió kezdete óta. A pénzügyi és katonai támogatás jelenleg rendkívül jelentős. Azok, akik azt feltételezik, hogy a háborúval kapcsolatos információk túl megterhelővé válnak, vagy hogy az Egyesült Államok visszavonul, tévednek.
Stubb véleménye szerint Trump kezdetben megpróbálta ösztönözni Vlagyimir Putyint, ám miután észlelte, hogy ez az orosz fél esetében ritkán hoz eredményt, úgy döntött, hogy inkább a retorzióra vált. Az igazi kérdés csupán az, hogy ez mennyire fog súlyos következményekkel járni. Stubb úgy látja, hogy Putyin már kezdi érzékelni a ránehezedő nyomást: az orosz gazdaság helyzete nem éppen rózsás, és a katonai-stratégiai céljaik sem valósultak meg. Ukrajna továbbra is megőrzi függetlenségét, eddig csupán az ukrán területek 20%-át sikerült megszállniuk, és közben Oroszország nem csupán katonai, hanem diplomáciai értelemben is elszigetelődik.
A finn elnök a befagyasztott orosz vagyon ügyéről is kifejtette véleményét. Szavai szerint egyre világosabb, hogy ezt a vagyont Ukrajna újrafegyverzésére használják, kamatmentes kölcsön formájában. Amennyiben az orosz állam nem teljesíti a háborús kártérítések kifizetését, úgy ez a pénz lényegében "ajándékká" alakul át.
Az utóbbi időszakban az európai országok légterébe behatoló drónok kapcsán felmerülő vélemények szerint ezek az események világosan rávilágítanak arra, hogy Ukrajna és az európai államok között a kölcsönös támogatás szükségességéről kell diskurálni. Az ukrán tapasztalatokból Európa számos hasznos leckét meríthet, különösen a drónok kezelésének terén. Ebből a szempontból nem meglepő, hogy a finn elnök határozottan állást foglal Ukrajna mielőbbi EU- és NATO-tagsága mellett.
Stubb véleménye szerint a globális dél kulcsszerepet fog játszani a következő világrend kereteinek kialakításában. Felhívja a feltörekvő országokat, hogy aktívan lépjenek fel Oroszországgal szemben. Úgy látja, hogy Oroszország nem fogja önként feladni a háborút; csupán akkor hajlandó erre, ha valóban megsemmisülnek a stratégiai céljai. A nyomásgyakorlás érdekében pedig elengedhetetlen, hogy minden érintett részt vegyen ebben a folyamatban.
Egy év elteltével már csupán egy telefonhívás Hszi Csin-pingtől elegendő lenne ahhoz, hogy Putyin pontot tegyen a háború végére – emeli ki Stubb, aki bár elismeri, hogy ez a megközelítés túlzottan leegyszerűsített, hangsúlyozza, hogy Kína szerepe a konfliktusban elengedhetetlenül fontos. A közép-ázsiai régió is a figyelem középpontjába kerül, hiszen olyan országok, mint Kazahsztán és Üzbegisztán, szintén aggodalommal követik az orosz imperialista ambíciókat.
A finn kormány eddig óvatosan kezelte az izraeli-palesztin konfliktust, azonban Stubb most határozottan kifejtette véleményét: szerinte Izrael, akárcsak Oroszország, súlyosan megsértette a nemzetközi jogot, és túllépte a határokat. A helyzet tükrében kiemelte az amerikai diplomáciai erőfeszítéseket, megjegyezve, hogy a legfrissebb béketerv jelentős előrelépést jelent. Az arab országokkal való együttműködés eredményeként kialakult javaslatok számos olyan elemet tartalmaznak, amelyek hozzájárulhatnak a tartós megoldás eléréséhez.
