Bárki képes lehet arra, hogy véget vessen a dél-koreai elnök életének.
A dél-koreai elnökség feladatai rendkívül kockázatosak. A posztot korábban betöltő politikai vezetők közül többet is vád alá helyeztek, sőt, néhány esetben tragikus körülmények között elhunytak. Január 15-én azonban történt valami, ami soha nem látott esemény: a nyomozók letartóztatták Jun szogjolt, ezzel megszakítva a hagyományt, miszerint hivatalban lévő elnököt eddig sosem vettek őrizetbe.
Jun Szogjol őrizetbe vétele lázadás vádjával szorosan összefonódik azzal az eseménnyel, amikor a múlt hónapban megkísérelte hadiállapot bevezetését. A sikertelen önpuccs után Jun a Szöul szívében található elnöki rezidencián zárkózott el. December 14-én a nemzetgyűlés vádat emelt vele szemben, ami ideiglenes felfüggesztéséhez vezetett, és elindította az alkotmánybírósági eljárást. Emellett a korrupciós ügyekkel foglalkozó hivatal (CIO) nyomozói is büntetőeljárást indítottak ellene, mivel Dél-Koreában a lázadás kivételt képez az elnökre vonatkozó mentelmi jog alól.
Miután Jun Szogjol nem jelent meg a kihallgatáson, a CIO úgy döntött, hogy elfogatóparancsot kér ellene. Az első kézbesítési kísérlet január 3-án meghiúsult, amikor a rendőrök és az elnök védelmét ellátó biztonsági szolgálat fegyveres őrei között órákon át tartó patthelyzet alakult ki. Az elnöki rezidenciát a korábbi hetekben szögesdróttal és buszokkal védték meg, felkészülve egy esetleges második konfliktusra. A fegyveres összecsapás valószínűsége aggasztóan reálisnak tűnt - állítja a The Economist.
A rendőrség január 15-én reggel felkészültebben tért vissza. A Yonhap dél-koreai hírügynökség szerint mintegy 3 ezer rendőr gyűlt össze. Még hajnal előtt áttörték a falakat, létrák segítségével átmászva a kerítéseken. A testőrök azonban ezúttal kevés ellenállást tanúsítottak, Yoon pedig egy videós nyilatkozatban azt mondta, hogy bár a parancsot "törvénytelennek" tartja, együttműködik a "szükségtelen vérontás" elkerülése érdekében.
A letartóztatás révén véget ért a dél-koreai kormányzat egyes szegmensei közötti kényes patthelyzet, de ez csupán a dráma kezdetét jelenti. A nyomozóknak 48 órájuk van Yoon kihallgatására, és ha szükséges, további 20 napra kérhetnek újabb elfogatóparancsot a fogva tartásának fenntartásához. Amennyiben a vádiratot elfogadják, büntetőeljárás veszi kezdetét, amely elméletileg súlyos következményekkel járhat, beleértve az életfogytiglani börtönbüntetést, vagy - bár ez rendkívül valószínűtlen - akár a halálbüntetést is. Yoon azonban kijelentette, hogy minden erejével harcolni fog a rá vonatkozó vádakkal szemben.
Addig is az alkotmánybíróság folytatja a tárgyalást. Az eljárásnak a vád alá helyezés napjától számított 180 napon belül le kell zárulnia; az ügyben eljáró nyolc bíróból legalább hatnak igennel kell szavaznia ahhoz, hogy a vád alá helyezés érvényben maradjon. Ha Junt végül eltávolítják hivatalából, a dél-koreai alkotmány 60 napon belül új elnökválasztást ír elő.
A tartós társadalmi feszültségek komoly terhet rónak az ország gazdaságára. A fogyasztói hangulatindex drámai módon, 88,4 pontra esett decemberben, miután egy hónappal korábban még 100,7-en állt, ami a legnagyobb hónapra vonatkozó csökkenés a világjárvány kezdete óta. Ezen kívül a munkanélküliségi ráta is növekedett, novemberben még 2,7 százalék volt, decemberre viszont 3,7 százalékra ugrott, ezzel 2021 közepe óta a legmagasabb szintet elérve. Emlékezetes, hogy Yoon egyik elődjének, Park Geun-hye-nek 2017 eleji vádemelése után a külföldi közvetlen befektetések közel 40 százalékkal csökkentek az azt követő negyedévben. A jelenlegi helyzet hasonlóan óvatosságra intheti a befektetőket.
Jun Szogjol hajthatatlansága az ellene felhozott vádakkal szemben tovább polarizálta az országot. Sokan a legfontosabb támogatói közül elhitték a választási csalásról szóló állításait; néhányan "Állítsátok meg a lopást" feliratú táblákkal tüntettek.
Bár a dél-koreai lakosság többsége még mindig támogatja Jun felelősségre vonását, a támogatottság mértéke csökkent: A Gallup Korea által végzett legfrissebb felmérés szerint a megkérdezettek 64%-a gondolja úgy, hogy az elnöknek el kellene számolnia tetteivel, míg egy hónappal ezelőtt ez az arány még 75% volt. Ezzel szemben 32% arra a véleményre jutott, hogy Jun-t vissza kellene helyezni a hivatalába. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy ez nem lesz elegendő ahhoz, hogy megmentse az elnököt a következményektől.
