Az adómentes anyák témája különösen fontos a társadalmi és gazdasági diskurzusban. Azok a nők, akik családjukat gondozzák, gyakran jelentős áldozatokat hoznak, és érdemes megfontolni, hogy miként lehetne támogatni őket. Az adómentesség lehetősége nemcsak
Bevezetőül: ezek a gondolatok egy háromgyermekes apaként születnek meg, aki egy kétkeresős családban él. Nem arról van szó, hogy kívülállóként ítélkeznénk, és mások dolgait osztályoznánk – nagyon is érintettek vagyunk, sőt, mi magunk is a jövő nyertesei lehetünk. Ahhoz azonban, hogy egy normális ország normális társadalmában élhessünk – amely jelenleg inkább álom, mint valóság –, fel kell rúgnunk azt a kényelmes gondolkodásmódot, hogy ami nekünk rövid távon kedvező, az automatikusan helyes is.
Aki a kormányzat által hangoztatott célt, miszerint több gyermek szülessen ("őrhely"), maradéktalanul támogatja, az nem feltételezheti, hogy ez a cél mindenféle eszköz jogosságát magában foglalja. Vegyünk egy példát: nemrégiben egy magyar kórházban egy különösen nehéz körülmények között élő, a nemzetnek már két gyermekkel tartozó anyának a méhen kívüli terhesség megtartásának lehetőségéről beszéltek, kijelentve, hogy van esély arra, hogy a hatodik hónap környékén életben tudják tartani a magzatot. (A hitetlenkedőknek mondom: közeli ismerősömről van szó, mindent tudunk az esetről, és természetesen próbálunk segíteni.) Aki tanult biológiát – nemcsak orvosi szakon –, az jól tudja, hogy ez teljes képtelenség. A szóban forgó esély körülbelül egy a millióhoz: míg nem létezett biztonságos művi terhességmegszakítás, a méhen kívüli terhesség a magzatok számára végzetes volt, és az anyák is csak akkor élték túl, ha időben elvetéltek. Hogy ez egyedi eset, vagy a kormány statisztikáinak javítása érdekében történt, az a téma szempontjából lényegtelen. Az viszont tény, hogy a harmadik gyermek után járó adómentesség elsősorban a felső középosztálybeli anyáknak szól, beleértve a NER által különféle, ámde valóságtól elrugaszkodott pozíciókban dolgozó luxusfeleségeket is. Ezzel szemben az alsóbb jövedelmi rétegekben, ahol a legtöbb gyermek születik, sokkal drasztikusabb módszerekkel kényszerítik a gyermekvállalást. Itt a tankötelességi korhatár csökkentésével, a fiatal nőket a GYES-re kényszerítő intézkedésekkel, valamint az abortuszhoz való hozzáférés drasztikus korlátozásával próbálják ösztönözni a szülést.
Ha a kormány a születésszám növelésére törekszik - ami kétségtelenül egy legitim politikai cél - akkor érdemes lenne először a nőket megkérdezni arról, hogy miért választanak kevesebb gyermeket, mint amennyit valójában szeretnének. Fontos lenne tudniuk, hogy mire van szükségük ahhoz, hogy bátorságot merítsenek a nagyobb családalapításhoz. Az Orbán-kabinet állítólag havonta több tízmillió forintot költ arra, hogy nagymintás kutatásokat végezzen a Fidesz politikai céljainak érdekében. Ha egyszer az életben megkérdeznék az érintetteket a döntések meghozatala előtt, nagy valószínűséggel kijelenthetjük, hogy a háromgyerekesek adókedvezménye nem kerülne a legnépszerűbb ötletek közé. Helyette olyan javaslatokat láthatnánk, mint a felelős, életre szóló elköteleződést vállaló férfi partnerek megléte (amihez már gyermekkorban és az iskolában is megfelelő nevelés szükséges - lásd például a közelmúltban megjelent "Keserű férfiak, akik büntetik a nőket" című írásunkat). Fontos lenne, hogy a fiatal párok számára elérhető lakhatás álljon rendelkezésre, ami a kezdő fizetésükhöz igazodik (a tízmilliós hitel nem megoldás erre), és a szülés után a nők visszafogadására is felkészült munkahelyek jöjjenek létre. Emellett sok tágas bölcsőde és óvoda, valamint jó iskola szükséges, továbbá egy olyan intézmény- és ellátórendszer, amely felkészült arra az esetre is, ha valakinek nem teljesen egészséges gyermek születik. Nem lehet az, hogy a gyermek addig közjószág, amíg semmi baja nincs - utána pedig magánüggyé válik.
A mindezek helyett kínált adómentesítés, bármilyen népszerű is azoknál, akiknek a hangja a leghangosabban hallatszik, maga a nettó populizmus. Egyszerűnek tűnő, de valójában drága, igazságtalan és alacsony hatékonyságú (ál)megoldás egy összetett problémára: attól, hogy Novák Katalin vagy Orbán Ráhel nem fizet többé jövedelemadót, a magyar társadalom gerincét adó csoportok nem fognak még egy gyereket bevállalni.
