A parlament módosította a szabályrendszert, és a kórházakban alkalmazott arcfelismerő technológiák, valamint a csökkentett boncolások révén remélik a versenyképesség javulását.

Az ápolók és gyógyszerészek számára lehetőséget biztosítanak a receptek kiállítására, azonban az orvosi kamara ezt a gyakorlatot kockázatosnak tartja.

Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról - ezt a nevet kapta az a törvény, amely a köztársasági elnök aláírását követően már meg is jelent a Magyar Közlönyben. A jogszabály elnevezése alapján azt gondolhatnánk, alapvetően gazdasági tárgyú szabályokat változtatnak meg benne. Ez jelentős részt így is van, de akadnak olyan módosítások, amelyek esetében nehéz elképzelni, hogy mitől növelik ezek Magyarország versenyképességét. A boncolási előírások enyhítése például biztosan ilyen. Ezen kívül is számos olyan átírt egészségügyi szabály van a törvényben, amely alapvetően befolyásolja majd az orvosok, szakdolgozók mindennapjait, kötelezettségeit.

Dr. Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke hangsúlyozta, hogy a legújabb törvényjavaslat négy olyan intézkedést tartalmaz, amelyekről a kormányzat a szakmai közösséggel nem folytatott egyeztetést. Különösen aggasztó, hogy a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy az állam szerződés nélkül, egyoldalú feltételek alapján kötelezze a nem állami szektorban dolgozó orvosokat, például a háziorvosokat a munkavégzésre.

Az orvosokat lényegében kategorizálják.

- Ez éppen olyan, mint régebben a téesz rendszer. Aki rendelkezett traktorral, annak kötelező volt az állami földet megművelni. Hasonló helyzetbe került most az, aki nem állami szektorban dolgozó orvos: kénytelen állami feladatokat ellátni, mindezt az állam által meghatározott feltételek, körülmények és díjazás mellett - fejtette ki Álmos Péter. Hozzátette:

- Behívót kaphat a kötelező ügyeletre akár egy 80 éves kolléga, aki Budapesten praktizál, és 20 éve nem látott el ügyeletet. Mostantól törvényesen kijelölhetik számára, hol köteles havi kétszer éjszakai munkát ellátni és mennyiért. De ugyanez a helyzet például egy, a hetedik hónapban járó, várandós doktornő esetében, mert semmilyen felmentést nem ad a törvény, egyedi esetekben sem.

Álmos Péter véleménye szerint mindez a nem kellően precíz számítások következménye, amelyek alapján elindították a központi ügyeleti rendszert. Ezt követően a Kúria áprilisban megállapította, hogy orvosokat nem lehet szerződés nélkül munkára kötelezni. Ennek eredményeként egy új törvényt fogadtak el, amely most már lehetővé teszi ezt a lépést.

Az orvosokra is ráküldik az arcfelismerőt

A másik új szabály, amelyet az orvosok érdekvédelmi szervezete bírál, egy mesterséges intelligencia alapú arcfelismerő rendszer bevezetésére vonatkozik a kórházakban. E véleményük szerint ez a rendszer indokolatlanul gyűjt és tárol érzékeny személyes információkat, ami súlyos aggályokat vet fel az adatvédelem és a betegek magánélete szempontjából.

- Kínában az ujgurokat ilyen megfigyelési rendszerrel ellenőrzik - fogalmazott Álmos Péter. - A világ más részein viszont belépő kártyákat alkalmaznak a munkahelyeken. A hivatalos indoklás szerint nem minden dolgozó tölti el a munkaidejét a munkahelyén. Ennek nyomon követése kétségtelenül ésszerű elvárás a munkáltatók részéről, ám léteznek egyszerűbb és elfogadhatóbb módszerek is a helyzet kezelésére.

Nincs szükség az orvosok és ápolók megfigyelésére, ami szerintünk egyenesen elképesztő. Arra viszont nem lesznek alkalmasak ezek a beléptető rendszerek, hogy végre el lehessen számolni a műszakátadással járó plusz munkaidőt, amire viszont tényleg szükség lenne! - mondja Álmos Péter.

A MOK elnöke kifejtette, hogy az arcfelismerő rendszerek bevezetésének célja a szakmai kontroll erősítése az ágazatban dolgozók körében. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezek a technológiák inkább hozzájárulnak a már amúgy is ingatag bizalom tovább rombolásához, semmint hogy valódi megoldást kínáljanak.

Ha nem áll rendelkezésre orvos, akkor talán nincs is szükség rá?

A Magyarország versenyképességét hivatott növelni kívánó salátatörvény legújabb módosítása szerint a parlament elfogadta, hogy a szakminiszter – jelen esetben Pintér Sándor belügyminiszter – jogosult dönteni arról, hogy emelt hatáskörű ápolók és gyógyszerészek is felírhassanak gyógyszereket a páciensek számára. Érdekes módon erről a jogszabályról az orvosi közösség véleményét nem kérték ki, ami sokak szerint komoly aggályokat vet fel a betegbiztonság szempontjából.

- Elhisszük, hogy a súlyos orvoshiányt kezelni kell - jelentette ki Álmos Péter. - De ez a megoldás nem elfogadható. A gyógyszerezés komoly szakmai tudást követel meg, éppen ezért van szükség az orvosképzésre. A kamara természetesen nyitott lenne egy konstruktívabb megoldás kidolgozására, például arra, hogy a megfelelő szakemberek jogosultak legyenek meghosszabbítani a gyógyszerek előírását. Ám eddig sajnos semmilyen egyeztetés nem zajlott erről. Az országgyűlés egyszerűen átírta a szabályokat, és ennyi.

Az egyeztetés hiánya komoly kockázatokat rejthet magában. Ha a felek nem találkoznak és nem beszélnek meg fontos részleteket, az félreértésekhez és konfliktusokhoz vezethet. A kommunikáció elmaradása nemcsak a projektek sikerét veszélyezteti, hanem a kapcsolatokra is negatív hatással lehet. Érdemes tehát mindig biztosítani a megfelelő párbeszédet és együttműködést a közös célok elérése érdekében.

Nyilván a spórolást szolgálja az országgyűlés által elfogadott salátatörvény azon része is, hogy a jövőben nem lesz szükség a tiszti főorvos engedélyére, hogy boncolás nélkül is el lehessen hamvasztani az otthonukban elhunyt embereket.

A hamvasztás után a lehetséges idegenkezűség vizsgálata már nem lehetséges, ezért eddig csupán rendkívül ritka esetekben, külön tiszti főorvosi engedéllyel hajthattak végre boncolást anélkül, hogy a holttestet elégették volna. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint ez a lépés sokkolta nemcsak az igazságügyi orvosokat, akik a boncolásokat végzik, hanem a háziorvosokat is. A boncolások ugyanis kulcsfontosságú szerepet játszanak a bűncselekmények felderítésében, valamint az eltűnő betegségregiszterek pótlásában is.

– Számos esetről van szó, hiszen otthoni halálesetek száma rendkívül magas – nyilatkozta Álmos Péter. – Ha csökken a boncolások száma, úgy vélem, hogy a felderítetlen bűncselekmények aránya is emelkedhet, és az egyes betegségek előfordulásának gyakoriságáról is kevesebb információnk lesz.

Szerinte az említett jogszabályok nemcsak tartalmilag problémásak az egészségügyi dolgozók számára, hanem a beterjesztésük módja is megkérdőjelezhető.

Az országgyűlés meghozta határozatát, és ezzel le is zárult a kérdés!

- A jogszabályok elfogadása előtti társadalmi vita egyébként is jelképessé vált az utóbbi években, de most még ezt is megkerülte a kormányzat - mondta Álmos Péter. - Mindenféle egyeztetés nélkül szavazták meg a fenti intézkedéseket. Májusban beterjesztették a Magyarország versenyképességének növeléséről szóló törvényt, amihez utólag, június 5-én ezeket a javaslatokat is benyújtották az ágazatot képviselő szakemberek tudta és megkérdezése nélkül. Mi már csak arról értesültünk, hogy június 17-én elfogadta a salátatörvényt a parlament. Nem maradt más lehetőségünk, mint Sulyok Tamás köztársasági elnökhöz fordulni, hogy küldje vissza ezeket a törvényeket további megfontolásra. Miután ezt nem tette meg, az alkotmánybíróságtól fogjuk kérni a felülvizsgálatot. Ha pedig ez sem vezet eredményre, akkor megyünk tovább az európai uniós színtérre és nyomásgyakorlásba is kezdünk, mert ezekbe az új szabályokba nem nyugodhatunk bele - húzta alá Álmos Péter, a MOK elnöke.

A fentiekkel kapcsolatban természetesen a szakminisztérium, illetve Takács Péter egészségügyi államtitkár álláspontjára is kíváncsiak vagyunk, ezért nyilatkozatot kértünk tőlük a témában. Ha megérkeznek a válaszaik, a cikket frissítjük.