A magyar lakosság körülbelül egyharmada nem táplál bizalmat sem Orbán Viktor, sem a magyar politikai rendszer iránt. A választások kimenetele valószínűleg azon fog dőlni, hogy melyik tábor tudja erősebben képviselni magát és hangosabban érvényesíteni az a

Hiába áll közelebb a pártnélküli szavazók véleménye az ellenzéki választókéhoz, többségük továbbra sincs meggyőzve arról, hogy Magyar Péter jobban kormányozna, mint ahogyan azt Orbán Viktor teszi.

A legfrissebb közvélemény-kutatások tanúsága szerint a magyar választók közel egyharmada még mindig nem tudja, kire adná voksát a közelgő választásokon. Miközben a Tisza párt támogatói bázisa hónapok óta folyamatosan növekszik, és a mérések alapján már a Fideszéhez hasonló nagyságúra duzzadt, úgy tűnik, Magyar Péterék népszerűsége akár túl is lépheti a kormánypártokét. A 2026-os választás kulcsa tehát valószínűleg az lesz, hogy mennyire tudják meggyőzni a bizonytalan szavazókat a különböző politikai oldalak.

Fontos kérdés, hogy a lakosság azon körülbelül 30 százaléka, aki jelenleg nem azonosul egyetlen párttal sem, mennyire lehet aktivizálni. "Nem arról van szó, hogy milliós léptékű potenciális szavazói tábor állna rendelkezésre, akik még nem hozták meg a döntésüket, de szeretnének részt venni a választásokon. Sőt, a legtöbben valószínűleg nem fognak elmenni szavazni, mivel egyik politikai erőben sem bíznak" - nyilatkozta lapunknak Bíró-Nagy András, a Policy Solutions kutatóintézet vezetője.

Az intézet május végén tette közzé Orbán 15 című elemzését, amely az elmúlt másfél évtized legjelentősebb politikai teljesítményeit és kudarcait vizsgálja, valamint a legfontosabb közpolitikai kérdések megítélését tárgyalja. Az elemzés különösen figyelemre méltó, mivel a legtöbb esetben pártpreferenciákra bontva is bemutatja az eredményeket. Az adatokból kiderül, hogy a bizonytalan szavazók többsége, bár nem elégedett az Orbán-kormány munkájával, jelenleg mégis nagyobb bizalommal viseltetik a miniszterelnök iránt, mint Magyar Péter irányába.

A pártnélküliek véleménye a legáltalánosabb kérdésekben szorosan összhangban áll az össztársadalmi nézőponttal, és sok esetben a nagyobb politikai pártok támogatói között is megfigyelhető az egyetértés. A magyar társadalom legfontosabb eredményeiként említik a többgyermekes családok támogatását, a 13. havi nyugdíj visszaállítását, valamint a migráció megfékezését. Ezen kívül a rezsicsökkentés és az orosz-ukrán háborúból való távolmaradás is olyan tényezők, amelyek a pártpreferenciákon túl is széleskörű pozitív visszhangot váltanak ki a magyar emberek körében.

Ugyancsak egyetértés van abban, hogy az egészségügy egyre romló állapota, valamint a megélhetési költségek emelkedése a kormány legnagyobb kudarca, a pártnélkülieket azonban jóval nagyobb arányban aggasztja a korrupció mértéke, mint a kormánypárti szavazókat.

Amikor arra a kérdésre keresték a választ, hogy Orbán Viktor kormányzása összességében milyen hatással volt Magyarországra, a pártpreferenciák nélküli válaszadók mutatták a legnagyobb kiegyensúlyozottságot. A megkérdezettek 41 százaléka úgy véli, hogy az ország állapota romlott, míg 39 százalékuk a javulásra utal. Továbbá, 16 százalék semleges álláspontot képvisel az elmúlt 15 év politikai eseményeivel kapcsolatban.

Amennyiben részletesebben megvizsgáljuk a legfontosabb közpolitikai kérdéseket, sokkal árnyaltabb képet kaphatunk a párton kívüli szavazók álláspontjáról. Az elemzés alapján, amely a teljes lakosság véleményét tükrözi, a legszembetűnőbb előrelépést a sport és a családtámogatás terén észlelik, míg az egészségügy területén csupán 11 százalékuk tapasztal javulást. A szegénység és gazdagság közötti különbségek csökkentését pedig mindössze 13 százalékuk értékeli pozitívan.

A legnagyobb romlást az egészségügy, a bérek alakulása, valamint a szegények és gazdagok közötti különbségek terén tapasztalják az emberek. A kormánypárt számára kihívást jelenthet, hogy a pártnélküliek sok esetben kevésbé észlelnek kedvező változásokat, mint a fideszes szavazók. Ezzel szemben a Tisza Párt támogatóival összehasonlítva, az egyik párthoz sem kötődők bizonyos területeken enyhébb romlást tapasztalnak. A legszembetűnőbb eltérés a bíróságok függetlenségének megítélésében figyelhető meg: itt 45 százalékponttal kevesebben jeleznek romlást, míg a sajtószabadság vonatkozásában ez az eltérés 40 százalékpontot tesz ki.

Bár az álláspontjuk egyre inkább hasonlít a tiszásokéhoz, úgy tűnik, hogy az emberek kevésbé bíznak egy esetleges Magyar Péter által vezetett kormányban, mint a jelenlegi kormányzati struktúrában. A 18 vizsgált szempont alapján a megkérdezettek többsége úgy véli, hogy az Orbán-kormány teljesítménye kedvezőbb lenne, mint amit egy Magyar-kabinet kínálhatna.

A kormánypártok hitelessége a három legfontosabb témában, nevezetesen a migráció, a háború és a családtámogatások terén kiemelkedően magas. E kérdésekben a megkérdezettek körében 3-4-szer annyian bíznak Orbán Viktorban, mint Magyar Bálintban. A többi témakörben is a Fidesz-kormány rendelkezik egy 10 százalékos előnnyel, ami tovább erősíti a kormánypártok pozícióját a politikai palettán.

A pártnélküli választók többsége viszont nem igazán bízik a két politikus egyikében sem. Különösen az infláció megfékezésében, a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklésében és a korrupció elleni küzdelemben nem tartják őket kellően felkészültnek.

De mi a magyarázat arra, hogy sok szempontból az ellenzék álláspontjához közelít a pártnélküliek véleménye, mégis jobban bíznak Orbánban? Bíró-Nagy András szerint nincs ebben ellentmondás, csupán arról van szó, hogy bár sok kritikát fogalmaznak meg a jelenlegi kormánnyal szemben, egyelőre nincsenek meggyőződve arról, hogy Magyar Péter jobban tudna kormányozni. "Ha azt hinnék, hogy vele jobb lenne a helyzet, valószínűleg nem vallanák magukat bizonytalannak" - teszi hozzá. Az elkövetkező év nagy kérdése tehát az, meg tudja-e győzni a Tisza Párt ezeket a választókat arról, jobb alternatíva Orbán Viktornál.

Az elmúlt másfél évtized tendenciáit figyelembe véve megfigyelhető, hogy a pártnélküliek sokkal borongósabban vélekednek a helyzetről, mint a kormánypárti szavazók. Ez alapján Magyar Péter és a Tisza Párt számára kedvezőbb lehetőségek nyílnak a mozgósításra ebben a választói szegmensben. Ugyanakkor nem lenne példa nélküli, ha a Fidesz végül mégis nagyobb népszerűségnek örvendene közöttük. Bíró-Nagy véleménye szerint a választás előtti hónapok politikai diskurzusának alakulása kulcsszerepet játszik majd ebben a folyamatban.

Amikor a migráció, a háborúk vagy a családtámogatások kerülnek a középpontba, az jelentős számú szavazót vonzhat vissza a Fideszhez. Ugyanakkor, ha a közszolgáltatások, különösen az egészségügy és az oktatás helyzete, a megélhetési költségek folyamatos emelkedése, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter újra és újra átformálásra szoruló tervei, vagy az uniós források hiánya dominálja a diskurzust, akkor ez a Tisza táborának bővülését eredményezheti.

Nyilvánvaló, hogy a két nagy párt számára mely témákra érdemes összpontosítani. Az eddigi kommunikációjuk is főként ezekre a kérdésekre összpontosított. Az elemzők véleménye szerint a választást valószínűleg az dönti el, ki képes jobban dominálni a politikai diskurzusban, és mi lesz az a szempont, amelyet később kulcskérdésként könyvelhetünk el – hasonlóan ahhoz, ahogyan 2014-ben a rezsicsökkentés, 2018-ban a migráció, és 2022-ben az orosz-ukrán konfliktus esetében történt.