A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a magyarok jövedelme folyamatosan növekszik – nézzük meg a mögöttes számokat!

Ismét kijött a KSH szokás, keresetekre vonatkozó havi jelentése, ami azt mutatja, hogy éves viszonylatban miként változtak az elérhető átlagos munkabérek. Az Index ezúttal is felhívja a figyelmet, melyik adatot kell nézni a jelentésben ahhoz, hogy a valósághoz közelebb álló képet kapjunk.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2024 szeptemberében a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete 627 400 forintra emelkedett.

A legfrissebb adatok szerint a rendszeres bruttó átlagkereset, amely nem tartalmaz prémiumokat, jutalmakat vagy egyhavi különjuttatást, 605 100 forintra tehető. Ez az összeg 12,7%-os növekedést mutat az előző év hasonló időszakához képest. A különböző szektorokban eltérő átlagkeresetek figyelhetők meg: a vállalkozásoknál 606 100 forint, a költségvetési szférában 592 600 forint, míg a nonprofit szektorban 629 100 forintra rúg. Ezek az értékek 12,2%, 14,2%, illetve 13,5%-os emelkedést jelentenek az elmúlt évhez viszonyítva.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 417 200 forintot tett ki, míg a kedvezmények figyelembevételével ez az összeg 432 200 forintra emelkedett. Ez a növekedés 12,5%-os, illetve 12,3%-os emelkedést jelent 2023. szeptemberi adatokhoz képest.

A reálkeresetek 9,2%-kal növekedtek, miközben a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához viszonyítva 3,0%-os emelkedést mutattak.

A bruttó mediánkereset 519 500 forint volt, 15,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy a KSH által meghatározott átlagbér jelentősen torzítja a társadalom felső néhány százalékának jövedelme. Az átlagbér kiszámítása során a munkavállalók bérét összeadják, majd elosztják a létszámmal. Ezáltal, ha néhány magas keresetű egyén jövedelme kiemelkedően magas, az drámaian megemelheti az átlagot, miközben a munkavállalók döntő többsége messze nem keres ennyit. Így valójában egy "torzított" képet kapunk a bérviszonyokról.

A mostani adatból is jól kiolvasható, hogy

Ahogy arról korábban az Index beszámolt, a magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Ugyanis míg az átlag a számtani közepet, a medián a helyzeti vagy fizikai közepet adja: előbbi érzékeny az extremitásokra, utóbbi nem. A medián bérnél a hazai munkavállalók fele magasabb, fele pedig kevesebbet keres. Az átlagbér ennél jóval magasabb, ami azt jelzi, hogy számottevően kevesebben vannak a bérskála magasabb részén, mint az alacsonyban.

Általános szakmai vélekedés szerint a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar társadalom 75 százaléka kevesebbet keres.

Az év eddigi alakulása alapján a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete 2024 januárja és szeptembere között 633 500 forintot tett ki. A nettó átlagkereset, kedvezmények nélküli számítással, 421 300 forintra rúgott, míg a kedvezmények figyelembevételével ez az összeg 436 100 forintra emelkedett.

A bruttó és a kedvezmények nélküli nettó átlagkereset mindkettő 13,7%-kal nőtt az előző év hasonló időszakához viszonyítva. Ezzel szemben, amikor a kedvezményeket is figyelembe vesszük, a nettó kereset emelkedése 13,5%-ra tehető.

A Központi Statisztikai Hivatal legújabb jelentése szerint 2024 szeptemberében a bruttó átlagkereset elérte a 627,4 ezer forintot. Ez a szám azt tükrözi, hogy az előző év hasonló időszakához viszonyítva a bruttó átlagkereset körülbelül 70 ezer forinttal nőtt, ami 12,5 százalékos emelkedést jelent.

A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár az adatok tükrében hangsúlyozta: a tartósan alacsony infláció és a figyelemre méltó bérdinamika következtében a reálbérek folyamatosan, sőt, jelentős mértékben növekednek.

2023 szeptemberére a reálbérek 9,2%-os emelkedést mutattak, ami azt jelenti, hogy a családok vásárlóereje már több mint egy éve folyamatosan növekszik. E tartós és jelentős reálbérbővülés nem csupán a fogyasztói bizalom erősödéséhez járul hozzá, hanem serkenti a fogyasztási aktivitást is. Mindez végső soron a gazdasági teljesítmény fokozódásához vezet, és elősegíti, hogy a magyar gazdaság 2025-re 3%-nál nagyobb növekedést érjen el.

- fogalmazott Czomba Sándor.

A jövedelmek vásárlóerejének növelése a kormány 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akciótervének egyik alappillére. Ennek érdekében a kormány közreműködésével, átfogó hároméves bérmegállapodás jön létre a minimálbér és a garantált bérminimum tekintetében a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek között. A megállapodás garantálja, hogy jövőre is nagymértékben emelkedjen a fizetések vásárlóereje, hiszen a minimálbér 2025-ben 9 százalékkal nőhet, amely jelentősen meghaladhatja az infláció mértékét. A kormány célja, hogy a közeljövőben a minimálbér 1000 euróra, míg az átlagkereset 1 millió forintra emelkedjen.