A jegybank álláspontja szerint még korai lenne hátradőlni, hiszen az inflációval folytatott harcnak még korántsem ért véget.

Ezúttal is változatlan maradt a kamatszint Magyarországon: a Magyar Nemzeti Bank 14 órakor bejelentette, hogy az alapkamatot 6,5 százalékon tartja.

Az MNB 2024 szeptember óta változatlanul tartja a monetáris kondíciókat. A piaci elemzők egyértelműen arra számítottak, hogy a kamatok nem fognak módosulni, mivel sem a külső, sem a belföldi gazdasági folyamatok nem kedveznek a kamatcsökkentésnek, és ez a tendencia a közeljövőben is valószínűleg megmarad.

15 órakor vált nyilvánossá a kamatdöntésről szóló közlemény, ekkor indult Varga Mihály elnök tájékoztatója is.

Az MNB az alábbi érvekkel támasztotta alá, miért volt indokolt az irányadó kamat 6,5 százalékon való fenntartása.

A globális konjunktúrakilátások enyhén javultak, ugyanakkor az elhúzódó kereskedelmi és geopolitikai feszültségek továbbra is bizonytalan világgazdasági környezetet okoznak. Az európai gazdaságok növekedési kilátásai továbbra is visszafogottak. A globálisan meghatározó jegybankok értékelése alapján a külső inflációs környezet tekintetében felfelé mutató kockázat a nemzetközi ellátási láncok vámok miatti töredezettebbé válása, valamint a piaci szolgáltatások erős árdinamikája.

Októberben a Federal Reserve 25 bázisponttal csökkentette irányadó rátájának célsávját, ám a piaci árazások alapján a további kamatcsökkentések üteme a korábbi várakozásokhoz képest lassabban haladhat. Eközben az Európai Központi Bank nem módosította a kamatkondíciókat, és a piaci szereplők nem számítanak újabb kamatcsökkentésre a következő üléseken. A régió jegybankjai közül a lengyel jegybank 25 bázisponttal mérsékelte irányadó rátáját, míg a cseh és a román központi bankok nem hajtottak végre változtatásokat a kamatkörnyezetben.

2025 harmadik negyedévében a hazai bruttó hazai termék 0,6%-os éves növekedést mutatott, azonban az előző negyedévhez viszonyítva nem tapasztaltunk változást. Az érkező adatok kissé elmaradtak a szeptemberi Inflációs jelentésben szereplő rövid távú prognózisoktól.

Októberben az infláció az előző három hónaphoz hasonlóan 4,3 százalékon alakult, míg a maginfláció 4,2 százalékra emelkedett. A hatósági és az önkéntes árkorlátozó intézkedések jelentős inflációmérséklő hatással bírnak - írta az MNB. Ugyanakkor az árkorlátozó intézkedésekkel nem érintett iparcikkek és szolgáltatások körében továbbra is magas éves árindexek figyelhetők meg. Az év eleje óta erősödő forint kedvező hatásai egyre inkább megjelennek a beszerzési árakban. A lakossági inflációs várakozások enyhén csökkentek, de továbbra is magas szinten tartózkodnak.

A hatósági árréskorlátozó intézkedések meghosszabbítása és az érintett termékek körének bővítése mellett az MNB előrejelzése szerint 2025 végére az áremelkedés üteme a toleranciasávon belülre csökkenhet, és a következő év elején átmenetileg még tovább mérséklődhet. A 3%-os inflációs cél elérése érdekében elengedhetetlen a szigorú monetáris feltételek fenntartása, amely biztosítja a fenntartható gazdasági növekedést.

Kormányzati bejelentés alapján a költségvetési hiánycél 2025-ben és 2026-ban is a GDP 5 százalékára emelkedik. A magasabb költségvetési kiadások a belső keresletre élénkítő hatást gyakorolnak, és nehezítik a GDP-arányos államadósság-ráta csökkenését az előrejelzési horizonton - olvasható a közleményben.

Az MNB elnöke a legfrissebb tájékoztatón kifejtette, hogy a 4. negyedévben várhatóan élénkülni fog a gazdasági növekedés. Ez a tendencia jövőre még inkább felgyorsulhat, hiszen a dinamikus hazai fogyasztás mellett az európai gazdasági helyzet is kedvezően alakul, valamint a magyar export is fellendülhet.

Az inflációra áttérve Varga Mihály kiemelte, hogy októberben a szolgáltatások inflációja éves alapon 7,7 százalékkal emelkedett, de ez lényegében inkább a bázishatások következménye. Jó hír, hogy az éttermi szolgáltatások kiszűrésével mért élelmiszer infláció évi 0,8 százalék volt csupán.

A fő inflációs mutató átmenetileg a jegybanki toleranica-sávba is visszatérhet. De ennek ellenére sem ért véget az infláció elleni küzdelem. Az év eleje óta erősödő forint hatása fokozatosan jelenik meg a beszerzési árakban, ez lassú folyamat, de az MNB várakozásai szerint a jövő év eleji átárazásokkor ez jelentősebb hatású lehet.

Az infláció hatékony kezelése szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír a forint folyamatos erősödése. Az év elejétől kezdődően a magyar valuta több mint 6 százalékkal értékelődött fel az euróval szemben, ami kedvező tendenciát mutat a gazdaság stabilitása szempontjából.

Érkezett kérdés arról, hogy a költségvetési lazításnak (deficitcél 5 százalékra emelése) milyen hatása lehet a 2026-os inflációs pályára. Erre majd a decemberi inflációs jelentésben szeretne kitérni az MNB.

Az Economx is írt arról, hogy a magyar kötvényhozamok már magasabbak a romániainál, amit a fundamentumok kevésbé indokoltnak. Varga Mihály szerint nem lehet messzemenő következtetéseket levonni a hozamok kismértékű kilengéséből.

A pénzügyi védőpajzsról az MNB-nek nincs kommentárja, mivel kormányzati kezdeményezésről van szó, igaz, ezügyben a kabinet meghallgatta a jegybank tanácsait.

Összességében a mai ülés nem hozott semmiféle újdonságot a jegybanki kommunikációban. Továbbra is megmaradt a körültekintő és türelmes hozzáállás, és egyelőre nincs jel arra, hogy a Monetáris Tanács a közeljövőben a kamatfeltételek módosításával foglalkozna. Még akkor sem valószínű, ha 2026 elején a középtávú célhoz közeli, vagy az alatti adatokat tapasztalhatunk. Bármilyen változásra csak a hatósági intézkedések visszavonása után lehet esély - fogalmazott Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője.