A hangyák forgalomkerülési stratégiái az önvezető járművek esetében is hasznosak lehetnek.
A járművezetők elkerülhetik a forgalmi torlódásokat, ha figyelmesen tartják a megfelelő követési távolságot, és elkerülik a tolakodást.
A forgalom szabad áramlása instabillá válik, ahogy az autók száma egyre nő az autópályán. Már sávonként és kilométerenként mindössze 10 jármű esetén is egyetlen fékező sofőr képes tartós torlódási hullámot generálni. "Ez egyfajta fázisátalakulás", hasonlóan ahhoz, ahogy a víz folyékony halmazállapotból szilárdra vált - nyilatkozta Katsuhiro Nishinari, a Tokiói Egyetem matematikai fizikusa, aki a torlódások ilyen átmeneteit kutatja a Scientific American szerint.
Nishinari korábbi kutatásai kimutatták, hogy a táplálékkereső hangyák még nagy sűrűség esetén is képesek fenntartani az áramlást. Mi tehát a titkuk? A Transportation Research Interdisciplinary Perspectives című szakfolyóiratban nemrég megjelent tanulmányban a kutatók az Ochetellus hangyákat vették videóra a táplálékkereső ösvényeken, és forgalomtechnikai modellekkel elemezték a mozgásukat. Megállapították, hogy a hangyák nem torlódnak, mert három-húsz fős csoportokban haladnak, amelyek közel állandó sebességgel mozognak, miközben megfelelő távolságot tartanak egymáshoz, és nem gyorsítanak, hogy megelőzzenek másokat.
A csúcsforgalomban ülve a volán mögött az emberek hajlamosak figyelmen kívül hagyni a közlekedési szabályokat. "Az egyéni érdekek maximalizálása miatt elkerülhetetlen, hogy egy idő után dugók alakuljanak ki" - nyilatkozta Nicola Pugno, a tanulmány társszerzője, aki Olaszországban, a Trentói Egyetemen foglalkozik fenntartható mérnöki kutatásokkal. Az önvezető autók jövője viszont ígéretesebb lehet, ha valaha elérik a széleskörű elterjedést, mivel sokkal inkább együttműködő algoritmusokkal lesznek felszerelve. Az egyik elképzelés szerint ezek az autonóm járművek képesek lennének információt megosztani egymással a forgalom folyamatosságának javítása érdekében. A kutatók úgy vélik, hogy ez a rendszer a stabil sebesség és a megfelelő követési távolság fenntartásával, vagy akár az előzések minimalizálásával valósulhatna meg.
Ez a járműhálózat az ösvényen lévő hangyákhoz hasonlítana, amelyek a szaglás segítségével koordinálják a viselkedésüket, miközben kölcsönhatásba lépnek egymással. "Nincs vezető", de ez a szervezet mégis kialakul - mondta Noa Pinter-Wollman viselkedéskutató, aki a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetemen tanulmányozza a hangyákat. És mind a hangya-, mind a járműforgalomban ez a fajta elosztott rendszer "nagyon-nagyon erős" és rugalmas lehet - teszi hozzá Nishinari. (A SciAm megjegyzi, hogy sem Nishinari, sem Pinter-Wollman nem vett részt az új kutatásban).
Mégis, a hangyák sok olyan dologra képesek, amire az autók (beleértve az önvezető autókat) nem - mutat rá Pinter-Wollman. A hangyák olyan széles ösvényeket tudnak kialakítani, amilyen széleseket csak akarnak, ellentétben az autópályákon ragadt sofőrökkel. A rovarok néha elakadnak, amikor alagutakba vannak zárva, de hogy a dolgok mozgásban maradjanak, "megtalálják a módját, hogy a mennyezeten járjanak" - mondta. Ráadásul - az autókkal ellentétben - a hangyák nem ütköznek össze, mert szó szerint át tudnak sétálni egymáson.
Nishinari rámutat arra, hogy a mai autósok tanulhatnak a hangyák viselkedéséből, ha szeretnék elkerülni a forgalmi dugók kialakulását: érdemes elkerülni a tolakodást. Ha a sofőrök elegendő helyet hagynak az autójuk és az előttük haladó jármű között, képesek lesznek "felfogni" a sűrű forgalomban jelentkező fékezési hullámokat, amelyek különben egy látszólag indokolatlan "fantom" dugóvá alakulhatnak. "Csak az, hogy betartjuk a követési távolságot, máris hozzájárulhat a forgalom zökkenőmentes áramlásához" - nyilatkozta a Scientific Americannek.
