A COVID és az influenza képes lehet aktiválni a lappangó ráksejteket, így fontos figyelmet fordítani a megelőzésre és az egészség megőrzésére.

Egy friss tanulmány, amely a Nature folyóiratban jelent meg, arra figyelmeztet, hogy a tüdőben rejtőző rákos sejtek aktiválódhatnak COVID-19 vagy influenza fertőzés következtében. Az eredmények azt sugallják, hogy egy légúti fertőzés olyan események sorozatát indíthatja el, amely új áttétes daganatok kialakulásához vezethet azoknál a betegeknél, akik már korábban rákos megbetegedésben szenvedtek - számol be a kutatásról az IFLScience.

A kezelést követően bekövetkező remisszió során, amikor a tünetek csökkennek, még mindig előfordulhat, hogy lappangó ráksejtek maradnak a szervezet különböző részein. A kutatás középpontjában a mellrák állt, amely gyakran hagy hátra sejtekből álló nyomokat a tüdőben. Ezek a sejtek újra aktiválódhatnak, ami a betegség kiújulásához vezethet. Az új megelőzési módszerek kidolgozása érdekében elengedhetetlen, hogy mélyebb megértést nyerjünk e jelenség okairól. A kutatás eredményei arra utalnak, hogy a vírusfertőzések lehetnek az egyik potenciális kiváltó tényező.

"A COVID-19 járvány időszakában számos jelentés alapján megfigyelték, hogy a rák által okozott halálozások száma növekedett. Ez megerősítette azt a nézetet, miszerint a súlyos gyulladás fokozhatja a szétszóródott ráksejtek aktiválódását" - fejtette ki Julio Aguirre-Ghiso, a tanulmány egyik társszerzője.

A kutatás során olyan egereket alkalmaztak, amelyeknél áttétes emlőrák bújt meg a tüdőszövetben. Ezeket az állatokat influenza A vírussal, valamint SARS-CoV-2-vel fertőzték meg. Noha az egerek mindkét vírusfertőzést sikeresen leküzdötték, a tüdőben található sejtek elkezdtek szaporodni, ami mindössze két héten belül rákos elváltozások kialakulásához vezetett.

A kutatók két jelentős felmérés adatait elemezték, hogy összehasonlítsák a saját megállapításaikat. Az első, amely az UK Biobank adatbázisán alapult, felfedezte, hogy a COVID-19 szinte megkétszerezte a rák által kiváltott halálozási kockázatot azok körében, akiknél a rákot minimum öt évvel korábban diagnosztizálták, és valószínűleg a COVID járvány megjelenésekor már remisszióban voltak.

A másik kutatás, az amerikai Flatiron Health Database-től csak mellrák-túlélőket vizsgált: azoknál, akik a 52 hónapos követési időszak alatt COVID-19-fertőzést kaptak, közel 50 százalékkal nagyobb valószínűséggel alakultak ki tüdőáttétek.

A felfedezett mechanizmusban egy interleukin-6 (IL-6) nevű immunfehérje játszik szerepet. "Ez a fertőzések elleni védekezést segíti, de rákos sejtek szaporodását is kiválthatja, és elősegítheti a tumorok növekedését" - magyarázza a tanulmányhoz mellékelt News and Views cikkben két tudós.

Az IL-6-ot célzó terápiák ígéretes lehetőséget kínálnak a kutatók szerint a rákból felépült betegeknél a légúti fertőzések miatt fellépő kiújulás kockázatának mérséklésére. De milyen szerepet játszanak ebben a vakcinák? A COVID-19 vakcinációs adatok gyűjtése még a vakcinák bevezetése előtt kezdődött, ezért nem áll rendelkezésre információ arról, hogy a COVID-oltás képes lett volna-e befolyásolni ezt a folyamatot. Az viszont bizonyított, hogy a vakcina jelentősen csökkenti a súlyos megbetegedések kockázatát, így mérsékli az influenza vagy a SARS-CoV-2 okozta súlyos gyulladásos reakciók valószínűségét is. Ennek következményeként várható, hogy az oltások a metasztázisok kialakulásának kockázatát is csökkenthetik.