A boltok forgalma visszatért a 2021-es szintre.

A szeptemberi drámai visszaesés, amelyet a KSH és a kormány egyaránt az árvíz következményeként értékelt, októberben jelentős növekedést hozott a kiskereskedelmi forgalomban. Ez a felfelé ívelő tendencia azonban csupán annyira volt elegendő, hogy visszanyerjük a 2021-es átlagos forgalmi szintet.
Októberben a boltok forgalma 1,2 százalékkal haladta meg az egy hónappal korábbit, a szezonálisan és naptárhatással igazított adatok szerint. Ez azt jelenti, hogy az előző hónap visszaesése után valóban korrigált a fogyasztás az üzletekben. Akkor a kormány az árvízre fogta a csökkenést, bár ezt sem a nemzetközi adatokból, sem pedig a területi statisztikából nem látszott egyértelműen. A mostani adat ugyanakkor ezt a narratívát igazolja, hiszen a mai adat után a szeptember egyszeri sokknak tűnik csak.
Ugyanakkor az októberi növekedés csupán azt mutatja, hogy ha a forgalom alakulását hosszabb időtávon vizsgáljuk, egyértelmű stagnálás figyelhető meg.
Októberben a szezonálisan és naptárhatással igazított adat éppen a 2021-es év átlagán állt, és több hónapja trendszerűen oldalaz a mutató:
A kiskereskedelmi forgalom jelenlegi adatai alapján még nem hirdethetjük meg az élénkülés újbóli kezdetét; ehhez az év végére vonatkozó számoknak erőteljesnek kell mutatkozniuk. A stagnáló kiskereskedelmi volumen némileg ellentmond a harmadik negyedéves GDP-adatoknak, amelyek a lakossági fogyasztás növekedéséről számoltak be. Úgy tűnik, hogy a lakosság inkább a szolgáltatásokra fókuszál, mintsem a hagyományos boltokban költse el a pénzét. Mindenesetre a negyedik negyedév első hónapja kedvező jeleket mutat, így reménykedhetünk abban, hogy a harmadik negyedév gyenge teljesítménye után a magyar gazdaság végre kilábal a recesszióból.
Éves összevetésben a kiskereskedelmi forgalom 3,6 százalékkal nőtt a naptárhatással igazított adatok szerint.
Az élelmiszer- és vegyes kiskereskedelem területén a forgalom volumene 4,8%-os növekedést mutatott. A vegyes üzletek, amelyek az élelmiszer-kiskereskedelem 76%-át képviselik, 5,1%-os bővülést könyvelhettek el, míg az élelmiszer-, ital- és dohányáru szaküzletek forgalma 3,9%-kal nőtt.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalma összességében 3,3 százalékkal növekedett.
A csomagküldő és online kiskereskedelem, mely a kiskereskedelmi piacon 8,2%-os részesedéssel bír, 1,3%-os növekedést mutatott az árucikkek széles spektrumában.
Az üzemanyagtöltő állomások forgalma gyakorlatilag változatlan maradt.