A Meta állítólag egy hatalmas mennyiségű, körülbelül 82 terabájtnyi könyvet és tudományos cikket tulajdonított el. Ez a hatalmas adatlopás komoly aggodalmakat vet fel a szellemi tulajdonjogok védelme és az adatkezelés etikai kérdéseivel kapcsolatban. A tö
Kaliforniai bírósági iratok szerint komoly aggályok merültek fel a Meta, a Facebook, az Instagram és a Messenger tulajdonosa által használt mesterséges intelligenciás modellek fejlesztésével kapcsolatban - számol be a TechRound. Az egyik keresetben arra mutatnak rá, hogy a cég jelentős mennyiségű szerzői jogi védelem alatt álló szöveget használt fel engedély nélkül.
Az érintettek állítása szerint a Meta körülbelül 82 terabájtnyi adathoz férhetett hozzá, amelyet úgynevezett árnyékkönyvtárakból nyert ki. Ezek a digitális gyűjtemények tudományos munkák, regények és egyéb művek engedély nélküli másolatait őrzik.
Az ilyen másolatok jelentős mértékben megsértik a szerzői jogi előírásokat. A bírósági iratokban kifejezetten említést nyernek olyan platformok, mint a Z-Library, LibGen és Anna's Archive.
A dokumentációban Mark Zuckerberg neve is felbukkan, hiszen részt vett olyan megbeszéléseken, ahol a torrentezés kérdéseit tárgyalták. A dolgozók által írt belső üzenetek segítségével bizonyították, hogy komoly aggodalmak merültek fel a kalózkodással kapcsolatban. Az illegálisan letöltött tartalmakat a kereslet kielégítése érdekében titkos módon, hivatalos szervereken kívül próbálták tárolni, ami valószínűleg a nyomok eltüntetésére irányult.
A bírósági eljárás során bemutatott e-mailek egyikében fény derült arra, hogy a Meta munkatársai között eszmecsere folyt a nagyméretű fájlok vállalati laptopokról történő seedeléséről. Néhány alkalmazott tréfálkozott e gyakorlat kapcsán, míg mások komolyan aggályosnak tartották, hogy ez a tevékenység már átlépte az etikai határokat.
A belső megbeszélések során a munkatársak rájöttek, hogy az érintett árnyékkönyvtárak hasonlóságot mutatnak a jól ismert kalózoldalakkal. Néhány kolléga azon a véleményen volt, hogy a versenytársak is hasonló praktikákat alkalmaznak az MI-eszközök tanításának folyamatában.
Több munkatárs kifejezte elégedetlenségét a kalózkönyvek és cikkek felhasználásával kapcsolatban, míg mások a lebukástól való félelmüket hangoztatták. Az egyik kolléga különösen hangsúlyozta, hogy az archívumokhoz való hozzáférés esetleg sértheti a szerzői jogi törvényeket, ami komoly jogi következményekkel járhat.
Az aggodalmakat érintő diskurzusok során, amelyekben Zuckerberg is aktívan részt vett, érdekes vélemények és nézőpontok merültek fel.
A beszámolók szerint a Meta-vezér akadályok nélkül akart előrehaladni az MI-projektben.
Jogi szakértők véleménye szerint egy elhúzódó jogi küzdelem veszi kezdetét a bírósági fórumokon. A Meta jelentős anyagi és szakmai háttérrel rendelkezik, ezért valószínű, hogy fellebbezést nyújt be a számára kedvezőtlen döntés ellen.
Korábban más vállalatok, például az OpenAI és az Nvidia is hasonló aggályokat vetettek fel, amelyek során a szerzők azt állították, hogy műveiket méltányos ellenszolgáltatás nélkül használták fel. Az aktuális jogi eljárás kérdéses, hogyan fogja befolyásolni a mesterséges intelligencia fejlesztésének megközelítéseit és a vonatkozó szabályozásokat.
