4 érdekesség, amit valószínűleg nem tudtál a szülinapos Árpád hídról 1. **Történelmi jelentőség**: Az Árpád híd nem csupán egy közlekedési útvonal, hanem a fővárosunk, Budapest egyik legfontosabb szimbóluma is. A híd névadója, Árpád fejedelem, a magyar á

75 évvel ezelőtt, 1950. november 7-én avatták fel Budapest egyik legjelentősebb dunai hídját, az Árpád hidat. Az évforduló alkalmából összegyűjtöttünk néhány figyelemre méltó érdekességet, amelyek a híd történetéhez és jelentőségéhez kapcsolódnak.

Sokak számára kulcsfontosságú átkelő a főváros két fele közt. Vannak sajnos, akik versenypályának képzelik, hiába a korlátozások. A nemrég véget ért felújítások alatt talán dugóforrásként tekintettek rá. Végig ugyanarról volt szó, az Árpád hídról, mely cikkünk megjelenésének napján lett 75 éves. Ebből az alkalomból hoztunk négy kevésbé ismert információt az átkelőről.

1950. november 7-én, a forgalom számára megnyitották az átkelőt, amelyet akkoriban Sztálin hídnak neveztek. Az építési tervek már 1903-ban megszülettek, de a hivatalos pályázatot csupán 1929-ben hirdették meg. Az előkészületek lassan haladtak, hiszen az építkezés csak 1939-ben indult el, majd a II. világháború kitörése miatt 1943-ban leállt. A félkész híd azonban megúszta a háborús bombázásokat, így 1948-ban, amikor a munkálatok újra kezdődtek, viszonylag gyors ütemben haladtak, és végül sikerült befejezni az építkezést.

Eredetileg a híd az Árpád nevet viselte, de a folyamat végén, szinte a legutolsó pillanatban átkeresztelték Sztálin hídjára. Ez a névváltoztatás azonban nem nyerte el a közönség tetszését, így 1956-ban visszakapta az eredeti nevét, amely azóta is használatban van.

Fedezd fel, hogyan alakult az Árpád híd arculata az elmúlt 75 év során! Kattints a képre, és nézd meg a galériát, amely bemutatja a híd lenyűgöző átalakulásait!

A hidat 1980 és 1984 között kétszer háromsávosra bővítették. Ekkor még két másik hidat építettek a régi két oldalára, így igazából az Árpád híd nem is egy, hanem három, egymással összekapcsolt, párhuzamos hídból áll, amelyek között 5-5 centiméteres hézag van.

A híd középső szakaszán a régi, mégis varázslatos vonatkozásokkal bíró villamosok suhanak. A kötött pályás járművek sebessége maximum 50 km/órára van korlátozva, ami a nyugodt utazás élményét biztosítja. Ezzel szemben az autók, ha éppen nincsenek érvényben ideiglenes korlátozások, mindkét irányban 70 km/órás sebességgel vágtáznak, így a híd dinamikus forgalma folyamatosan vibrál a városi élet pulzálásával.

Az Árpád híd 928 méteres hossza egészen 2007-ig tette őt Magyarország leghosszabb hídjává. Ekkor azonban Dunaújvárosban átadták a Pentele hidat, amely 1682 méterével új rekordot állított fel. Nem sokkal később a Kőröshegyi völgyhíd még ezt a teljesítményt is túlszárnyalta, hiszen 1872 méteres hosszával letartóztatta a hídrekordok listájának trónján. A fővárosban pedig az Árpád híd már nem bírja a leghosszabb címét, hiszen a Megyeri híd 1861 méteres hosszával átvette tőle a vezetést.